E leírásban a Villámfordítás a fordító számára szeretne segítséget és útmutatást nyújtani a terminológia készítéséhez és használatához. Szó lesz arról is, hogy memoQ-ban hogyan kell TB-t készíteni.
Egyes projekteknél felmerül a terminológia készítésének szüksége is. Többféle oka van annak, hogy ilyet kérünk a fordítótól:
- a megrendelő nem tud terminológiát kínálni, csak ellenőrizni, tehát le kell tegyünk elé egy listát, amelyre rábólinthat;
- a megrendelői panaszok jelentős része a terminológiához köthető, ennek kivédésére szintén az a megfelelő út, ha már az elején egyeztetünk;
- ha többen dolgoznak ugyanazon a projekten, akkor a konzisztencia fő építőkövei a terminusok, ez teszi lehetővé több fordító összehangolt munkáját;
- nagyon szakmai tartalom, amelynél fontos, hogy a megrendelő által egyébként használt szakmai terminusok jelenjenek meg;
- több projekt összekötésére is alkalmasak, egy megrendelőnek általában egy terminológiai adatbázis épül, így minden, a megrendelőhöz kötődő projekten átívelhet a folyamatosan fejlesztett és az ügyfél által jóváhagyott terminológia.
Ha a projekt nem memoQ-ban fut, mert azt a forrás nem tette lehetővé, a terminológia jegyzék egy egyszerű Excel fájl, amelynek első oszlopába a forrásnyelvi terminusok kerülnek, a második oszlopába pedig a célnyelviek. Az első sorba ilyenkor célszerű a nyelv angol megfelelőjét írni. Például:
| Hungarian | English |
| asztal | table |
| ló | horse |
A megrendelő jóváhagyja vagy változtat, a végleges terminológiát pedig visszaküldjük a fordítónak használatra.
A memoQ-ban készített terminológia ennél jóval többet tud, hiszen minden, a projekthez kapcsolt terminológia-jegyzékben szereplő tételt kiemel a memoQ a fordítás során, és rögtön mutatja is (sőt, a múzsa még be is illeszti) a helyes megoldást. A TB (Term Base) gyakorlatilag a fordítási memóriához hasonlóan, a projekthez kötött erőforrás, amely alapján a leadás előtti QA ellenőrzi a terminológiát.
Az online projekthez a projektvezető kapcsol terminológia-jegyzéket, így a fordító belépéskor (a projekt letöltésekor) már bele is írhat.
Terminuspár hozzáadásához a fordítórácsot kell látni, benne a szegmentált forrásszöveggel. Ezt:
A forrás oldalon ki kell jelölni a terminust, amit szeretnénk hozzáadni, majd CTRL+E billentyűkombinációval hozzáadni a listához. így:
A megjelenő ablakban beírható a terminus a célnyelven, majd a kék + jel megnyomásával hozzáadható a listához. A szegmenseken lépkedve azokat a legfontosabb kifejezéseket, szakszavakat kell keresni, amelyek fontosak a szöveg szempontjából (egy szerződésben pl. a felek, a tárgy ilyen, egy műszaki szövegben a gép elnevezésén túl az egyes elemek nevei, a folyamatok, amelyeket végez a gép). A cél az, hogy az elkészült fordításban a kulcsszavak olyanok legyenek, amelyeket az ügyfél is látni szeretne és amelyek helyesek is, persze.
Ha egy szegmensben van terminus, azt a memoQ jelzi és a jobb oldalon a találatok között is megjelenik. Így:
A terminológia előzetes elkészítése abban is segít, hogy a fordító megismerkedjen a szöveggel, ezért gyakran kérjük, hogy a munka ezzel kezdődjön. Előzetes terminológia készítésénél csak 25-60 tagú terminológiát szoktunk javasolni. Ha kész, szinkronizálás után nálunk (a PM-nél) is látszik és a projektvezető megkezdi az egyeztetést az ügyféllel. Jelzi, ha változást kért és átvezeti a fordító számára, hogy a projektben mindig az aktuális, helyes terminológiát lássa.
A terminológia a munka során folyamatosan bővítendő, de nincs meghatározott elemszáma, tehát a fordító dönti el, hány terminust határoz meg. A terminusok kiválasztásánál fontos, hogy ne az általános részekre vonatkozzon, hanem kifejezetten a szakmai tartalmat kell körbebástyázni.
Mire figyeljünk, ha memoQ-ban TB-t építünk?
- Csak valódi terminusok kerüljenek bele, tehát olyan (szak)kifejezések vagy tulajdonnevek, amelyek az adott szövegben kulcsfogalomnak tekinthetők. Valódi terminusnak leggyakrabban a főnevek, esetleg az igék, sokszor a többszavas kifejezések minősülnek, a kötőszavak viszont nem számítanak terminusnak.
- Ha egy terminus fel lett véve, következetesen azt kell használni az adott kifejezésre az egész szövegben – ezt QA-futtatással lehet is ellenőrizni. Ha az adott forrásnyelvi kifejezés nem mindenhol ugyanazzal a célnyelvi kifejezéssel adható vissza, több célnyelvi megfelelőt is fel lehet hozzá venni a TB-ben, de ha nagyon változón fordul, érdemes átgondolni, valódi terminusról van-e szó, és egyáltalán bekerüljön-e a TB-be.
- Ha a fordító fordítás közben meg szeretne változtatni egy terminust a TB-ben, erre is van lehetőség, azonban ilyen esetben a változtatást az egész lefordított szövegen is végig kell vezetni, hogy mindenhol egységes legyen a terminológia.
- Ha kollaboratív munka keretében többen dolgoznak párhuzamosan ugyanabban a projektben, és valaki már felvett az adott kifejezésre egy terminust, azt kell használni, vagy ha a fordító nem ért vele egyet, egyeztessen a projektvezetővel, de legyen egységes a terminológia az egész szövegben.
- A kifejezéseket szótári alakban, toldalékolás nélkül, köznév esetén kis kezdőbetűvel kell felvenni, máskülönben az adott terminus csak nagyon specifikus esetekben (pl. ugyanúgy toldalékolva, ugyanolyan kezdőbetűkkel írva) jelenik meg a terminológiai találati listában. Előfordulhat, hogy a memoQ fals TB-hibát ad ki QA-futtatáskor, mert nem ismeri fel, hogy a szótári és a szövegközbeni (pl. toldalékolt) alak valójában ugyanaz a kifejezés, ezeket a hibának nem minősülő figyelmeztetéseket azonban nyugodtan lehet ignorálni.
- A terminusoknál különösen figyelni kell arra, hogy ne legyen helyesírási hiba a felvett kifejezésben, mert különben ha a fordító a terminust a TB-ből illeszti be, az egész szövegben hibásan fog ismétlődni, vagy ha a lefordított szövegben helyesen szerepel is, a memoQ QA-futtatáskor TB-hibát fog jelezni.
A memoQ-nak sok leírása, videója van a terminuskészítésről, azokból is érdemes picit felkészülni.