Transzliteráció: Eltérő írásrendszerek közötti átírás

Ha a fordításnál eltér a forrásnyelv és célnyelv írásrendszere, akkor a nevek, címek, rövidítések fordításakor a legtöbb esetben átírást kell alkalmazni. Az átírást végző fordító és nyelvész szakemberek számára készítettük az alábbi leírást, amelyben a Villámfordítás orosz példákon keresztül szemlélteti az ajánlott megoldásokat.

Az egységes szabályrendszert követő átírás és az eredeti verzió egymás melletti feltüntetése hozzájárul a szöveg gördülékenységéhez és a tulajdonnevek azonosíthatóságához.

Aki dolgozott már olyan nyelvvel, amely nem a latin ábécé karaktereit használja, bizonyára szembesült már a tulajdonnevek fordításának fejtörő esetével. Minden írásrendszerre léteznek átírási szabályok, amelyeknek ismerete és következetes használata elengedhetetlen a megfelelő minőségű munkák elkészítéséhez. Az ismert közéleti szereplők, a kedvelt turisztikai célpontok és a nemzetközi cégek nevénél használható egyszerűen a sajtóban, az utazási portálokon és a cégek honlapján olvasható hivatalos verzió.

De vajon mi a teendő akkor, ha a tulajdonneveknek nincs bevett célnyelvi megfelelőjük? Hogyan kell őket az egységes átírási szabályrendszert követve úgy feltüntetni, hogy könnyen toldalékolhatók legyenek, a célközönség ki tudja ejteni őket, de az eredeti neveket is vissza lehessen keresni?

A fordítások elkészítésével kapcsolatos 12+1 legfontosabb kérésünk kiegészítéseként ezeknek a kérdéseknek a megválaszolásában szeretnénk segíteni.

1) Személynevek

A neveket nem fordítjuk, nem javítjuk, hanem az eredeti leírást követő átírást használjuk, első előfordulásnál pedig szögletes zárójelben hozzáfűzzük a forrásnyelvi verziót. A magyarról idegen nyelvre forduló hivatalos dokumentumokban a nevek sorrendjét megtartjuk, a vezetékneveket csupa nagybetűvel jelöljük. Ha például egy magyar szövegben a Szasz Gabor név szerepelt, az oroszba az ékezetek nélküli alakot követő átírással САС Габор [SZASZ Gabor] kerül be, akkor is, ha sejtjük, hogy inkább Szász lehet a valós név.

2) Intézménynevek

Amennyiben fontos, hogy az intézménynevek beazonosíthatók legyenek, például címzésben vagy alapító okiraton, az eredeti megnevezést kell használni, amely mellett első leírásnál szögletes zárójelben meg lehet adni a fordítást is. A Magyar Nemzeti Bank az oroszban például szükség esetén feltüntethető a Magyar Nemzeti Bank [Венгерский национальный банк] formában is. Mindenhol máshol elegendő csak a célnyelvi megfelelőt használni.

3) Cégnevek

A cégnevek csak akkor fordítandók, ha van hivatalos célnyelvi megfelelőjük. Ennek hiányában magukat a vezérszavakat és a cégformákat is az eredeti leírás szerinti, nem javított alakot tükröző átírásban kell feltüntetni, majd ehhez kell első alkalommal szögletes zárójelben hozzáfűzni a forrásszövegben olvasható verziót. A Villámfordítás Kft. oroszul például Вилламфордиташ Кфт. [Villámfordítás Kft.] lesz, így a célközönség tudni fogja, hogy a cég nevét körülbelül „Villámforgyitás Káefte”-ként kell kiejteni, és a latin betűs név alapján magára a cégre is rátalál.

4) Címek

A lakcímek és a postacímek a városnévtől a legkisebb egységig – többnyire az ajtószámig – bezárólag nem fordulnak, hiszen a cím jelentősége az ott lakó megtalálása. A célnyelvre való átültetéskor meg kell adni az utcanév és az utótag eredeti leírása szerinti átírást, első előfordulásnál pedig szögletes zárójelben fel kell tüntetni a forrásszövegben olvasható verziót. A Széchényi utca 11. tehát az oroszban a Сеченьи утца 11. [Széchényi utca 11.] alakban fog szerepelni.

5) Rövidítések

A rövidítéseknél nem fontos, hogy az eredeti megnevezés visszakereshető legyen, ezért elegendő őket csak a célnyelv írásrendszerét használva feltüntetni. Ha a forrásszöveg olyan rövidítést tartalmaz, amelynek nincs célnyelvi megfelelője, a fonetikusan átírt rövidítést első előfordulásnál sima zárójelben fel kell oldani, majd a későbbiekben az átírás további használata javasolt. Az orosz ОГРН például a magyarban OGRN (fő állami nyilvántartási szám), a későbbiekben pedig OGRN lesz. Ha a rövidítésnek van hivatalos fordítása, vagy a megrendelő kéri, hogy készítsünk hozzá fordítást, a célnyelvi rövidítést kell használni, első előfordulásnál sima zárójeles betoldással feloldva. Az orosz СССР ennek megfelelően a magyarban nem SZSZSZR, hanem SZSZKSZ (Szovjet Szocialista Köztársaságok Szövetsége) lesz. A több nyelven is ismert és használt rövidítéseknél, például a nemzetközi szervezetek tipikusan angol nyelvű rövidítéseinél a zárójeles feloldás el is hagyható.

6) Többféle írásrendszert használó nyelvek

Ha egy nyelv többféle írásrendszert is használ párhuzamosan, a tulajdonnévnek azt a forrásnyelvi írásmódját kell a fordításban feltüntetni, amely a célnyelv írásrendszeréhez a legközelebb áll. Egy cirill szerbről magyarra fordított dokumentumban például a Чачак városnév nem a magyar szabályrendszert követő Csacsak formában, hanem hivatalos latin szerb átírással, Čačak alakban kerül a magyar szövegbe.

A tulajdonnevek jelölését vagy a használandó átírási rendszert érintő bizonytalanság, illetve az elvállalt munkával kapcsolatos bármilyen kérdés vagy észrevétel esetén érdemes minél hamarabb, még a leadás előtt felvenni a kapcsolatot a Villám projektmenedzserével. Örömmel fogadunk minden visszajelzést.

Az átírás részletes szabályai a Wikipédián

A Wikipédia oldalain közzétett, nyelvenként külön oldalon megjelenő szabályok az alábbi listában érhetők el.