A Villámnál fontos nekünk, hogy támogató környezetet hozzunk létre a szakfordítókkal való közös munkához. A beérkező fordításokat lektoraink és korrektoraink minden esetben alaposan ellenőrzik, amelynek nem csak az a célja, hogy a lehető legjobb fordításokat adhassuk át ügyfeleinknek, hanem az is, hogy érdemben visszajelezhessünk a velünk dolgozó szakfordítóknak. Van néhány fordítástól, projekttől és nyelvtől független kérésünk, amelyek ismerete sokat segít nekünk.
Az alábbi kéréseink ismerete gördülékennyé teszi a Villámfordítással való közös munkát
1) Kérdés, észrevétel
Ha az elvállalt munkával kapcsolatban kérdése vagy észrevétele van, akkor azt kérjük, hogy a fordító minél gyorsabban vegye fel a Villám projektmenedzserével a kapcsolatot, ne várjon a leadásig. Örömmel fogadunk minden visszajelzést is, éjjel-nappal rendelkezésre állunk.
2) TB készítése (új)
A Villámfordítás törekszik arra, hogy a megrendelői számára átláthatóvá tegye a fordítás folyamatát. Ennek egyik eleme a terminológiai adatbázis átadása, amelyet a megrendelő a fordítás kezdeti szakaszában véleményezhet. Ezért kérjük a legtöbb esetben fordító partnereinket arra, hogy a fordítás első lépéseként készítsenek el egy egyszerű TB-t, memoQ-ban vagy Excelben. A terminológia a munka során folyamatosan bővítendő, de nincs meghatározott elemszáma, tehát a fordító dönti el, hány terminust határoz meg.
A TB készítéséről részletes útmutatót készítettünk >>
3) Fájlnév
A fájlokat a megrendelők töltik fel rendszerünkbe, ezért nagyon fontos, hogy minden fájl eredeti nevén érkezzen vissza. A fájl nevéhez a nyelvkódot kell csupán hozzáilleszteni, mást nem szabad benne változtatni. Ez akkor is igaz, amikor a megrendelői oldalról olyan kevéssé intuitív megoldások érkeznek, mint pl. Epsonscan001.
Tehát ha a forrásfájl a „beolvasottszoveg.txt” nevet viseli, a célfájlt „beolvasottszoveg_EN.txt” néven kereszteli el a megalkotó angol fordító.
Ha külön fájlokban érkeznek összetartozó oldalak és a PM kéri az összefűzést, például a kétoldalas doksi forrása a “1.jpg” és a “2.jpg” nevű fájl, akkor kérjük szépen egy közös doksiba pakolni a fordítást, amelynek a nevét úgy adjuk, hogy a fájlneveket összemásoljuk egybe, tehát például a fenti esetben “1_2_EN.docx” lesz. De tényleg csak akkor, ha a PM kéri.
4) Formátum
A forrásformátumot, amennyiben szerkeszthető és nem memoQ online projektről van szó, meg kell őrizni. A nem szerkeszthető fájlok (képek és a legtöbb PDF fájl) esetében az eredeti szerkezet helyreállítása is cél, amennyire az megvalósítható. Ha tudunk, mindig küldünk OCR-rel átalakított fájlt a fordítónak, akkor is, ha nem memoQ-ban adjuk a munkát. Azonban ezt csak akkor használja közvetlenül a felülírással való fordításra, ha a projektvezetővel ezt előre egyeztette. Egyébként legfeljebb a részei emelhetők át a külön a fordítás céljából létrehozott új, célnyelvi dokumentumba.
5) Célnyelvi ellenőrzés
Amennyiben nem memoQ-ban folyik a munka, fontos, hogy a szerkesztés alatt álló dokumentumban a célnyelvnek megfelelő helyesírás ellenőrző a Word-ben be legyen kapcsolva. Természetesen memoQ-ban is van helyesírás-ellenőrzés, kérjük szépen használni.
6) QA-check
MemoQ online projektek esetében a fordítónak átadás/teljesítés előtt el kell végezni a QA-checket és az abban található hibákat megfelelően javítani kell. Vagy jelölni (Mellőzés), amennyiben azok nem valódi hibák. A legfontosabb hibatípusok, amelyek kezelendők: nem egységes fordítás, számformátum eltérés, mondatvégi központozás eltérés, több szóköz egymás után, szegmensvégi szóköz. Nagyon fájó a taghiba (exportnál gondot okoz) és a TB-hiba (ha nem az ügyfélterminológiát használjuk). Persze a memoQ sok olyan „hibát” is szokott mutatni, ami igazából nem hiba, ezeknél a mellőzés bepipálása javasolt.
A memoQ-ban végzett munka végeztével, kérjük, hogy a projektből exportált QA-jelentést (egy html fájl) és a fájlok memoQ-os kétnyelvű (mqxlz vagy mqxliff) verzióját a munkafiókjában a leadás előtt töltse fel, illetve ezt követően a memoQ-on belül is kattintson a Teljesítés gombra. (A Teljesítés gomb megnyomása után megszűnik a projekthez való hozzáférés.)
7) Dátumok
A dátumok kezelésével kapcsolatban a fő elv, hogy a célnyelvnek megfelelő formátumra lokalizálva, a dokumentumon belül a forrást követve kerüljenek bele a célnyelvi szövegbe is a dátumok. Vagyis ha a 2020. november 25. szerepel a forrásban, akkor egy angol célnyelvi változatban 25 November 2020 kerül. Ha a forrás 2020.11.25. formátumot tartalmaz, akkor ennek megfelelően a célnyelvben is tartani kell a dátum formátumát.
8) Nevek, tulajdonnevek (új)
A neveket nem fordítjuk, nem javítjuk. A vezetékneveket hivatalos dokumentumokban csupa nagybetűvel jelöljük. Az ékezetek nélküli neveket is azonosként kell meghagyni. Ha például egy angol dokumentumban Gabor Szasz szerepelt, a magyarba SZASZ Gabor kerül be, akkor is, ha sejtjük, hogy inkább Szász lehet a valós név. A magyarról idegen nyelvre forduló hivatalos dokumentumokban a nevek sorrendjét megtartjuk. A Szász Gábor tehát SZÁSZ Gábor lesz, a John Smith pedig John SMITH.
Egyéb tulajdonneveknél az eredeti megtartása mellett a célnyelvi változat zárójelben való hozzáfűzése javasolt, amennyiben van célnyelvi megfelelője vagy átírása (és ha van értelme).
Az átírással kapcsolatos tudnivalók itt olvashatók részletesen >>
9) Címek, telefonszámok
A lakcímek és postacímek minden esetben az eredeti nyelven maradnak (nem latin karakterekkel dolgozó célnyelvi szöveg esetén a fordító nyelvi kompetenciájára bízzuk, hogy hozzáfűzi-e a célnyelvi átírást). A Széchényi utca 11. tehát nem kerülhet Szechenyi street 11-ként a fordításba, hiszen a cím jelentősége az ott lakó megtalálása.
A telefonszámokat néhány esetben lokalizálni szükséges, ami azt jelenti, hogy az ország hiányzó előhívó számát a telefonszám elé írjuk. Ha például a magyar szövegben (1) 555 5555 szerepel, akkor az angol fordításába +361 555 5555-ként kerüljön be a szám.
10) Rövidítések
Amennyiben a forrásszöveg rövidítést tartalmaz és annak nincs célnyelvi megfelelője, akkor az első előfordulásnál a rövidítés után zárójelben fel kell oldani célnyelven a rövidítést, majd az eredeti rövidítés további használata javasolt. Néha a megrendelő kéri, hogy készítsünk megfelelő célnyelvi rövidítést, ebben az esetben az első leírásnál fel kell oldani a rövidítést egy zárójeles betoldással.
11) Aláírások, bélyegzők
A forrásdokumentumokon szereplő kézzel írt aláírásnak a célnyelvnek megfelelő [aláírás kézírással] módon kell bekerülnie (tehát ha pl. olaszra fordul, akkor ennek olasz megfelelője kerül oda, ahol az eredeti aláírás szerepel).
Bélyegzők esetén a célnyelvi dokumentumban a megfelelő helyen a [bélyegző] célnyelvi megfelelője kell, hogy szerepeljen és amennyiben a bélyegző olvasható, akkor szögletes zárójelben fel kell tüntetni a bélyegzőn szereplő információk célnyelvi változatát. Ha a bélyegző nem olvasható, akkor [nem olvasható bélyegző] kerül a célnyelvi dokumentum megfelelő helyére.
12) Táblázatok
Ha a szövegben egy kitöltetlen táblázat van, akkor egyéb instrukció hiányában a táblázat is kerüljön bele a fordításba, legalább az oszlopnevek / sorok fordításával, ha azok megvannak. Ha nem értelmezhető a táblázat, vagy kifejezetten nem kell fordítani, akkor a fordító a [táblázat] nyelvi megfelelőjével jelöli, hogy a forrásban ott volt.
13) Nem mindig kell megőrizni a formátumot
Az elkészült fordítást szerkeszthető formában várjuk vissza, abban az esetben is, ha a forrás nem szerkeszthető fájl volt (kép, PDF vagy JPG). Vagyis elsősorban Word fájlt, illetve ha a forrásformátum azt kívánja meg, Excel vagy Powerpoint fájlt kérünk. Persze mindez arra az esetre vonatkozik, ha nem memoQ-ban történik a fordítás.
14) Ne tegye memoQ-ba, ha nem abban érkezett
A Villámfordítás mindig memoQ-ot használ, ha erre van lehetősége. Néha azonban a projekt vezetője úgy ítéli meg, hogy ez valamilyen okból nem célszerű, például a későbbiekben technikai problémákat okozhat. Ezért arra kérjük a fordítót, hogy ha egy-egy alkalommal nem memoQ-kiosztással kapta a fordítandó szöveget, akkor saját maga ne tegye be, hanem memoQ használata nélkül fordítsa.
