Témakörök
- A visszautalás szórendi problémái
- A mondat élén álló kötőszók beljebb csúsztatása
Szórendi kérdések
1) A megengedő is helye
„Ha megversz is, imádlak én.”
A magyar nyelvben az is-nek különböző funkciói vannak: kapcsoló, nyomatékosító, megengedő. A megengedő is másképp viselkedik, mint a többiek. Míg a kapcsoló és a nyomatékosító is állhat a mondat állítmánya előtt, vagy elválaszthatja az igekötőt az igétől (pl. nem is tudta, meg is verte, el is kergette a háztól), a megengedő is helye tradicionálisan a mondat állítmánya után következik, pl. ha nem tudta is…, vagy ahogy a régi sláger szól, „Ha megversz is, imádlak én…”
Szepesy Gyula egyformán jónak találja a Bármennyire is szeretném és a Bármennyire szeretném is szórendi változatot, és a megengedő is ige utáni elhelyezkedéséhez való ragaszkodást nyelvi babonának tartja. Véleményünk szerint a fordítónak mint tudatos nyelvhasználónak törekednie kell arra, hogy megőrizze ezt a jelentésmegkülönböztető szórendi eszközt. Pl.: nyomatékosító is: Te ezt nem is tudod?, megengedő is: Ha nem tudják is, teszik.
- Szerkesztés előtt:
A közös uniós joganyaggal “harmonizálni” kell az egyes tagországok jogi szabályozását, ami viszont természetesen nem fordítói feladat, ha nem is mentes a nyelvi problémáktól. - Szerkesztés után:
A közös uniós joganyaggal “harmonizálni” kell az egyes tagországok jogi szabályozását, ami viszont természetesen nem fordítói feladat, ha nem mentes is a nyelvi problémáktól.
2) A visszautalás szórendi problémái
*…a Bizottság előkészítő munkája, amellyel a Tanács kiváló kapcsolatot tart fenn.
Az aki, amely, amelyik, ami használatával kapcsolatban az alárendelt tagmondatok élén álló, kötőszóként funkcionáló vonatkozó névmásokról korábban már volt szó. Most az amely vonatkozó névmás visszautaló funkciójáról lesz szó, pontosabban arról, hogy az alárendelt tagmondat élén álló amely a főmondatnak arra az elemére utal vissza, amelyik közvetlenül előtte áll. Ez olyan mechanizmus, amely a mondat megfogalmazójának elképzelésétől függetlenül működésbe lép. Bármi áll a vesszőtől balra (tehát az amely előtt), az amely arra fog vonatkozni. Az alábbi példában az a hiba, hogy az amely a munkára vonatkozik, pedig nem a munkával van jó kapcsolatban a Bizottság, hanem a Tanács mostani elnökségével.
- Szerkesztés előtt:
Feladatomat nagyban megkönnyíti a Bizottság mostani elnökségének kiváló előkészítő munkája, amellyel a Tanács kitűnő kapcsolatot tart fenn. (a fenti példamondatban másként volt) - Szerkesztés után:
Feladatomat nagyban megkönnyíti az a kiváló előkészítő munka, amelyet a Bizottság mostani elnöksége végzett, amellyel a Tanács kitűnő kapcsolatot tart fenn. (a fenti példamondatban másként volt)
3) A mondat élén álló kötőszók beljebb csúsztatása
Azonban, tehát, jóllehet
Szepesy Gyula a magyar nyelvhelyességi babonák között említi azt, hogy kötőszóval nem kezdünk mondatot. Élőbeszédben valóban gyakori a kötőszóval való mondatkezdés, az írott nyelvben azonban (ld. akár ezt a példát is) az ellentétes vagy következményes kötőszót (azonban, tehát) vigyük beljebb a mondatba.
- Szerkesztés előtt:
Azonban nem felelősöket kell keresnünk, amikor ezekkel a kérdésekkel foglalkozunk. - Szerkesztés után:
Nem felelősöket kell azonban keresnünk, amikor ezekkel a kérdésekkel foglalkozunk.
