Az előadás tematikája
Mit csinál a fordító? Az átváltási műveletek fogalma és fajtái
Elmélet és gyakorlat aránya a fordító- és tolmács mesterképzésben. Az átváltási művelet fogalma. A tantárgy célja. Intuitív tapasztalatokon alapuló tanácsok kezdő fordítóknak. A dinamikus kontrasztok elmélete. Mi indokol egy indoeurópai–magyar átváltási tipológiát? Az átváltási műveletek definíciója. Rendszerbe foglalhatók-e az átváltási műveletek? Nyelvek közötti szimmetria és aszimmetria. Az átváltási műveletek tág értelmezése. Az átváltási műveletek fogalmának összefüggése a fordítás folyamatának modellálásával. A fordítási műveletek megnevezésének története. Problémák a fordítási műveleteket megnevező terminusokkal. A fordítás mint választások sorozata. Esettanulmány a választási szempontokról. Az átváltási műveletek osztályozása. Kötelező és fakultatív átváltási műveletek. Automatikus és nem automatikus átváltási műveletek. Osztályozás a művelet szintje szerint. Osztályozás a művelet hatóköre szerint. Osztályozás a művelet végrehajtási módja szerint. Az átváltási műveletek a fordító szempontjából. A célnyelvi norma követésének elve. Az explicitáció elve. A fordítási norma követésének elve. A fordítástechnika meghatározása.
Következő rész >>
Kapcsolódó cikkek
2. rész: Lexikai konkretizáció és generalizáció
A jelentések szűkítése során a fordító egy általános (tág) jelentésű FNY-i szót (pl. ’mond’, ’kezd’, van, jön) egy konkrétabb (szűkebb) jelentésű CNY-i szóval feleltet meg (pl. ’hálálkodik’, ’nekilát, belefog’ ‘lapul’, ‘fortyog’, felbukkan).
3. rész: Jelentések összevonása és felbontása
A jelentések összevonása során a fordító a több szóval kifejezett FNY-i jelentést (pl. ’started sipping’, ’sagte er laut’, pocsuvsztvoval roboszty’) egyetlen CNY-i szóba vonja össze, sűríti bele (pl. ’belekortyolt’, ’ráförmedt’, ’megszeppent’).
4. rész: Jelentések kihagyása és betoldása
A jelentések kihagyása során bizonyos FNY-i jelentések, amelyek a háttérismeretek különbségei miatt a CNY-i olvasó számára semmit nem jelentenek, magyarázat nélkül nem érthetők, magyarázatuk viszont nem lenne helyénvaló, kimaradnak a fordításból.
6. rész: Teljes átalakítás és kompenzálás
A jelentések teljes átalakítása során a FNY-i jelentést olyan CNY-i jelentéssel cseréljük fel, amely látszólag semmiféle értelmi, logikai kapcsolatban nincs az eredetivel. A pudingból hogyan lesz palacsinta és a roseibniből hogyan lesz omlett a fordításban?
7. rész: Konkretizálás és generalizálás
A grammatikai konkretizálódás olyan fordítási művelet, amelynek során a fordítók a FNY-ben hiányzó és a CNY-ben meglévő grammatikai kategóriák miatt szükségszerűen konkretizálni kényszerülnek.
8. rész: Felemelés és lesüllyesztés
A grammatikai felemelés olyan fordítási művelet, melynek során a FNY-i mondat bizonyos alárendelt elemeit a fordító a CNY-ben felemeli a mondat szintjére, önálló mondategységgé (predikatív egységgé) alakítja.
9. rész: Grammatikai betoldás és kihagyás
A grammatikai betoldás olyan fordítási művelet, amelynek során a fordítók a CNY szövegbe olyan grammatikai (funkcionális) elemeket toldnak be, amelyek a FNY szövegben nem szerepeltek, de a CNY mondat megszerkesztéséhez szükség van rájuk.
10. rész: Áthelyezések, szórendi műveletek
A grammatikai áthelyezés a fordításban olyan rendszeres átváltási művelet, melynek során a fordítók a CNY-ben megváltoztatják a FNY-i mondat elemeinek sorrendjét, azaz a szórendet.
11. rész: Grammatikai cserék
A grammatikai csere a fordításban olyan rendszeres átváltási művelet, melynek során a fordítók a CNY-ben megváltoztatják a FNY-i mondat elemeinek grammatikai formáját, szófaját, mondatrészi szerepét.
