Az előadás tematikája
GR 7. Grammatikai cserék
A grammatikai cserék definíciója. A vizsgált altípusok. Formaváltások, szófajváltások, mondatrészi szerepek megváltoztatása. Formaváltások: Az ige formájának megváltoztatása. Többes szám-egyes szám átváltás. Páros testrészek megnevezésének fordítása IE=>M irányban. Állítmány egyes számú egyeztetése IE=>M irányban. Több birtokos egy birtok egyes száma IE=>M irányban. Szófajváltások: Névszó felváltása igével ("igésítés") IE=>M irányban. Ige felváltása főnévvel („főnevesítés”) M=>IE irányban. Mondatrészi szerepek megváltoztatása a fordításban. Grammatikai alany, logikai alany. A szenvedő alany megtartása archaizálási céllal. Alanyváltás: szenvedő-cselekvő átváltás (aktivizácó). Honnan veszünk alanyt? Aktivizáció a mondatból kiemelt élő alannyal IE=>M irányban. Aktivizáció a mondatból kiemelt élettelen alannyal IE=>M irányban. Aktivizáció általános vagy határozatlan alannyal IE=>M irányban. Aktivizáció konstruált alannyal IE=>M irányban. Alanyváltás: cselekvő-szenvedő átváltás (passzivizáció) M=>IE irányban. A passzivizáció öt oka. (1) Ha a magyar mondat alanya általános vagy határozatlan. (2) Ha a magyar mondat alanya élettelen. (3) Ha a magyar mondat alanya rematikus. (4) Ha el akarjuk kerülni az alanyváltást mondaton belül. (5) Ha el akarjuk kerülni az alanyváltást mondatok között.
A grammatikai cserék általános jellemzése, jellemző irányok. Kötelező művelet vagy fakultatív? A művelet a fordító szempontjából. Milyen grammatikai cseréket hajtunk végre általában IE=>M irányban? Egyes szám, igés fogalmazás, cselekvő alanyok előnyben részesítése.
<< Előző rész
Kapcsolódó cikkek
1. rész: Az átváltási műveletek típusai
Klaudy Kinga Bevezetés a fordítás gyakorlatába című egyetemi tantárgyának előadásait a Villámfordítás Fordítóiroda videón közvetíti. Az előadásokon konkrét példák alapján ismerkedünk meg az átváltási műveletekkel.
2. rész: Lexikai konkretizáció és generalizáció
A jelentések szűkítése során a fordító egy általános (tág) jelentésű FNY-i szót (pl. ’mond’, ’kezd’, van, jön) egy konkrétabb (szűkebb) jelentésű CNY-i szóval feleltet meg (pl. ’hálálkodik’, ’nekilát, belefog’ ‘lapul’, ‘fortyog’, felbukkan).
3. rész: Jelentések összevonása és felbontása
A jelentések összevonása során a fordító a több szóval kifejezett FNY-i jelentést (pl. ’started sipping’, ’sagte er laut’, pocsuvsztvoval roboszty’) egyetlen CNY-i szóba vonja össze, sűríti bele (pl. ’belekortyolt’, ’ráförmedt’, ’megszeppent’).
4. rész: Jelentések kihagyása és betoldása
A jelentések kihagyása során bizonyos FNY-i jelentések, amelyek a háttérismeretek különbségei miatt a CNY-i olvasó számára semmit nem jelentenek, magyarázat nélkül nem érthetők, magyarázatuk viszont nem lenne helyénvaló, kimaradnak a fordításból.
6. rész: Teljes átalakítás és kompenzálás
A jelentések teljes átalakítása során a FNY-i jelentést olyan CNY-i jelentéssel cseréljük fel, amely látszólag semmiféle értelmi, logikai kapcsolatban nincs az eredetivel. A pudingból hogyan lesz palacsinta és a roseibniből hogyan lesz omlett a fordításban?
7. rész: Konkretizálás és generalizálás
A grammatikai konkretizálódás olyan fordítási művelet, amelynek során a fordítók a FNY-ben hiányzó és a CNY-ben meglévő grammatikai kategóriák miatt szükségszerűen konkretizálni kényszerülnek.
8. rész: Felemelés és lesüllyesztés
A grammatikai felemelés olyan fordítási művelet, melynek során a FNY-i mondat bizonyos alárendelt elemeit a fordító a CNY-ben felemeli a mondat szintjére, önálló mondategységgé (predikatív egységgé) alakítja.
9. rész: Grammatikai betoldás és kihagyás
A grammatikai betoldás olyan fordítási művelet, amelynek során a fordítók a CNY szövegbe olyan grammatikai (funkcionális) elemeket toldnak be, amelyek a FNY szövegben nem szerepeltek, de a CNY mondat megszerkesztéséhez szükség van rájuk.
10. rész: Áthelyezések, szórendi műveletek
A grammatikai áthelyezés a fordításban olyan rendszeres átváltási művelet, melynek során a fordítók a CNY-ben megváltoztatják a FNY-i mondat elemeinek sorrendjét, azaz a szórendet.
