Az előadás tematikája
A jelentések szűkítése (konkretizálás)
A jelentés fogalma a mindennapi nyelvhasználatban, a nyelvtudományban és a fordítástudományban. A jelentések konkretizálásának definíciója. A világ különböző felosztása (testrészek, napszakok, rokonsági fokozatok). Testrészek konkretizálása (M→IE irányban). Idéző igék konkretizálása (IE→M irányban). Kezdő igék konkretizálása (IE→M irányban). Mozgást jelentő igék konkretizálása (IE→M irányban). Az igék általános jelentésszűkítése (IE→M irányban). A lexikai konkretizálás összefoglalása: a művelet általános jellemzése, jellemző irányok, a művelet elvégzésének oka, fakultatív vagy kötelező, univerzális vagy nem univerzális. Értékelés az explicitációs hipotézis és az aszimmetria hipotézis szempontjából.
(IE nyelvek: indoeurópai nyelvek, azaz az előadásban a magyarral szembeállított angol, francia, német, orosz nyelvű példák összefoglaló neve)
A jelentések bővítése (generalizálás)
A jelentések bővítésének definíciója. Testrészek általánosító fordítása (IE→M irányban). Napszakok általánosító fordítása (M→IE irányban). Az igék általános jelentésbővülése (M→IE irányban). Reáliák általánosító fordítása (mindkét irányban). A lexikai generalizálás összefoglalása: a művelet általános jellemzése, jellemző irányok, a művelet elvégzésének oka, fakultatív vagy kötelező, univerzális vagy nem univerzális. Értékelés az explicitációs hipotézis és az aszimmetria hipotézis szempontjából
Megosztás
Kapcsolódó cikkek
1. rész: Az átváltási műveletek típusai
Klaudy Kinga Bevezetés a fordítás gyakorlatába című egyetemi tantárgyának előadásait a Villámfordítás Fordítóiroda videón közvetíti. Az előadásokon konkrét példák alapján ismerkedünk meg az átváltási műveletekkel.
3. rész: Jelentések összevonása és felbontása
A jelentések összevonása során a fordító a több szóval kifejezett FNY-i jelentést (pl. ’started sipping’, ’sagte er laut’, pocsuvsztvoval roboszty’) egyetlen CNY-i szóba vonja össze, sűríti bele (pl. ’belekortyolt’, ’ráförmedt’, ’megszeppent’).
4. rész: Jelentések kihagyása és betoldása
A jelentések kihagyása során bizonyos FNY-i jelentések, amelyek a háttérismeretek különbségei miatt a CNY-i olvasó számára semmit nem jelentenek, magyarázat nélkül nem érthetők, magyarázatuk viszont nem lenne helyénvaló, kimaradnak a fordításból.
6. rész: Teljes átalakítás és kompenzálás
A jelentések teljes átalakítása során a FNY-i jelentést olyan CNY-i jelentéssel cseréljük fel, amely látszólag semmiféle értelmi, logikai kapcsolatban nincs az eredetivel. A pudingból hogyan lesz palacsinta és a roseibniből hogyan lesz omlett a fordításban?
7. rész: Konkretizálás és generalizálás
A grammatikai konkretizálódás olyan fordítási művelet, amelynek során a fordítók a FNY-ben hiányzó és a CNY-ben meglévő grammatikai kategóriák miatt szükségszerűen konkretizálni kényszerülnek.
8. rész: Felemelés és lesüllyesztés
A grammatikai felemelés olyan fordítási művelet, melynek során a FNY-i mondat bizonyos alárendelt elemeit a fordító a CNY-ben felemeli a mondat szintjére, önálló mondategységgé (predikatív egységgé) alakítja.
9. rész: Grammatikai betoldás és kihagyás
A grammatikai betoldás olyan fordítási művelet, amelynek során a fordítók a CNY szövegbe olyan grammatikai (funkcionális) elemeket toldnak be, amelyek a FNY szövegben nem szerepeltek, de a CNY mondat megszerkesztéséhez szükség van rájuk.
10. rész: Áthelyezések, szórendi műveletek
A grammatikai áthelyezés a fordításban olyan rendszeres átváltási művelet, melynek során a fordítók a CNY-ben megváltoztatják a FNY-i mondat elemeinek sorrendjét, azaz a szórendet.
11. rész: Grammatikai cserék
A grammatikai csere a fordításban olyan rendszeres átváltási művelet, melynek során a fordítók a CNY-ben megváltoztatják a FNY-i mondat elemeinek grammatikai formáját, szófaját, mondatrészi szerepét.
