Az előadás tematikája
LEX 10: Teljes átalakítás
A teljes átalakítás definíciója. A vizsgált altípusok: Teljes átalakítás étel- és italnevek fordításakor. Teljes átalakítás gyermekjátékok fordításakor. Teljes átalakítás tulajdonnevek fordításakor (személynevek, mesefigurák, híres emberek, állatnevek). Teljes átalakítás megszólítások fordításakor. Teljes átalakítás történelmi korszakok fordításakor. Teljes átalakítás frazeologizmusok fordításakor. Teljes átalakítás helyzetmondatok fordításakor. Teljes átalakítás, azaz átszámítás a mennyiségi kifejezések fordításakor. Teljes átalakítás a forrásnyelvi formára való utaláskor.
A jelentések teljes átalakításának összefoglalása: a művelet általános jellemzése, jellemző irányok, a művelet elvégzésének oka. Fakultatív vagy kötelező művelet? A jelentések teljes átalakítása a fordító szempontjából: a kordivat szerepe a reáliák teljes átalakításában, a teljes átalakítás veszélyei.
LEX 11: Kompenzálás
A kompenzálás definíciója. A vizsgált altípusok: Veszteségek a reáliák fordításakor. Veszteségek a latinizmusok fordításakor. Veszteségek a forrásnyelvi utalások fordításakor. Veszteségek a célnyelvi utalások fordításakor. A kompenzálás típusai. Lokális kompenzáció. Globális kompenzáció. A globális kompenzáció, mint a veszteségeknek és a nyereségeknek az egész műben megvalósuló egyensúlya.
A kompenzálás összefoglalása: a művelet általános jellemzése, jellemző irányok, a művelet elvégzésének oka. Fakultatív vagy kötelező művelet? A jelentések kompenzálása a fordító szempontjából: mennyire jogosult a „dúsítás”? A mértéktartás fontossága. A fordítónak tudatosan törekednie kell arra, hogy a fordítás nyelve ne legyen szegényebb, színtelenebb, mint az autentikus célnyelvi szövegeké.
Kapcsolódó cikkek
1. rész: Az átváltási műveletek típusai
Klaudy Kinga Bevezetés a fordítás gyakorlatába című egyetemi tantárgyának előadásait a Villámfordítás Fordítóiroda videón közvetíti. Az előadásokon konkrét példák alapján ismerkedünk meg az átváltási műveletekkel.
2. rész: Lexikai konkretizáció és generalizáció
A jelentések szűkítése során a fordító egy általános (tág) jelentésű FNY-i szót (pl. ’mond’, ’kezd’, van, jön) egy konkrétabb (szűkebb) jelentésű CNY-i szóval feleltet meg (pl. ’hálálkodik’, ’nekilát, belefog’ ‘lapul’, ‘fortyog’, felbukkan).
3. rész: Jelentések összevonása és felbontása
A jelentések összevonása során a fordító a több szóval kifejezett FNY-i jelentést (pl. ’started sipping’, ’sagte er laut’, pocsuvsztvoval roboszty’) egyetlen CNY-i szóba vonja össze, sűríti bele (pl. ’belekortyolt’, ’ráförmedt’, ’megszeppent’).
4. rész: Jelentések kihagyása és betoldása
A jelentések kihagyása során bizonyos FNY-i jelentések, amelyek a háttérismeretek különbségei miatt a CNY-i olvasó számára semmit nem jelentenek, magyarázat nélkül nem érthetők, magyarázatuk viszont nem lenne helyénvaló, kimaradnak a fordításból.
7. rész: Konkretizálás és generalizálás
A grammatikai konkretizálódás olyan fordítási művelet, amelynek során a fordítók a FNY-ben hiányzó és a CNY-ben meglévő grammatikai kategóriák miatt szükségszerűen konkretizálni kényszerülnek.
8. rész: Felemelés és lesüllyesztés
A grammatikai felemelés olyan fordítási művelet, melynek során a FNY-i mondat bizonyos alárendelt elemeit a fordító a CNY-ben felemeli a mondat szintjére, önálló mondategységgé (predikatív egységgé) alakítja.
9. rész: Grammatikai betoldás és kihagyás
A grammatikai betoldás olyan fordítási művelet, amelynek során a fordítók a CNY szövegbe olyan grammatikai (funkcionális) elemeket toldnak be, amelyek a FNY szövegben nem szerepeltek, de a CNY mondat megszerkesztéséhez szükség van rájuk.
10. rész: Áthelyezések, szórendi műveletek
A grammatikai áthelyezés a fordításban olyan rendszeres átváltási művelet, melynek során a fordítók a CNY-ben megváltoztatják a FNY-i mondat elemeinek sorrendjét, azaz a szórendet.
11. rész: Grammatikai cserék
A grammatikai csere a fordításban olyan rendszeres átváltási művelet, melynek során a fordítók a CNY-ben megváltoztatják a FNY-i mondat elemeinek grammatikai formáját, szófaját, mondatrészi szerepét.
