Az előadás tematikája
A jelentések összevonása
A jelentések összevonásának definíciója. Összevonás rokonságnevek esetén (mindkét irányban).
Összevonás a nyelvek szóalkotási sajátosságainak különbségei miatt (M→N irányban). Kezdést kifejező ige beolvasztása a főigébe ((IE→M irányban). Idéző igék összevonása (IE→M irányban). Általános jelentésű ige összevonása konkrét jelentésű főnévvel (IE→M irányban). Általános jelentésű ige összevonása konkrét jelentésű melléknévvel (IE→M irányban). A lexikai összevonás összefoglalása: a művelet általános jellemzése, jellemző irányok, a művelet elvégzésének oka, fakultatív vagy kötelező, univerzális vagy nem univerzális. Értékelés az explicitációs hipotézis és az aszimmetria hipotézis szempontjából.
(IE nyelvek: indoeurópai nyelvek, azaz az előadásban a magyarral szembeállított angol, francia, német, orosz nyelvű példák összefoglaló neve)
A jelentések felbontása
A jelentések felbontásának definíciója. Felbontás rokonságnevek esetén (mindkét irányban). Felbontás a főnevek szóalkotási sajátosságainak különbségei miatt (N→M irányban). Kezdést kifejező igék felbontása (M→IE irányban). Idéző igék felbontása (M→IE irányban). A konkrét jelentésű ige felbontása általános jelentésű igére és konkrét jelentésű főnévre (M→IE irányban). Állapotváltozást kifejező igék felbontása általános jelentésű igére és konkrét jelentésű melléknévre. (M→IE irányban). Módhatározó kiválása a szintetikus magyar igéből (M→IE irányban). Felbontás reáliák körülíró fordítása esetén (mindkét irányban). A lexikai felbontás összefoglalása: a művelet általános jellemzése, jellemző irányok, a művelet elvégzésének oka, fakultatív vagy kötelező, univerzális vagy nem univerzális. Értékelés az explicitációs hipotézis és az aszimmetria hipotézis szempontjából.
Kapcsolódó cikkek
1. rész: Az átváltási műveletek típusai
Klaudy Kinga Bevezetés a fordítás gyakorlatába című egyetemi tantárgyának előadásait a Villámfordítás Fordítóiroda videón közvetíti. Az előadásokon konkrét példák alapján ismerkedünk meg az átváltási műveletekkel.
2. rész: Lexikai konkretizáció és generalizáció
A jelentések szűkítése során a fordító egy általános (tág) jelentésű FNY-i szót (pl. ’mond’, ’kezd’, van, jön) egy konkrétabb (szűkebb) jelentésű CNY-i szóval feleltet meg (pl. ’hálálkodik’, ’nekilát, belefog’ ‘lapul’, ‘fortyog’, felbukkan).
4. rész: Jelentések kihagyása és betoldása
A jelentések kihagyása során bizonyos FNY-i jelentések, amelyek a háttérismeretek különbségei miatt a CNY-i olvasó számára semmit nem jelentenek, magyarázat nélkül nem érthetők, magyarázatuk viszont nem lenne helyénvaló, kimaradnak a fordításból.
6. rész: Teljes átalakítás és kompenzálás
A jelentések teljes átalakítása során a FNY-i jelentést olyan CNY-i jelentéssel cseréljük fel, amely látszólag semmiféle értelmi, logikai kapcsolatban nincs az eredetivel. A pudingból hogyan lesz palacsinta és a roseibniből hogyan lesz omlett a fordításban?
7. rész: Konkretizálás és generalizálás
A grammatikai konkretizálódás olyan fordítási művelet, amelynek során a fordítók a FNY-ben hiányzó és a CNY-ben meglévő grammatikai kategóriák miatt szükségszerűen konkretizálni kényszerülnek.
8. rész: Felemelés és lesüllyesztés
A grammatikai felemelés olyan fordítási művelet, melynek során a FNY-i mondat bizonyos alárendelt elemeit a fordító a CNY-ben felemeli a mondat szintjére, önálló mondategységgé (predikatív egységgé) alakítja.
9. rész: Grammatikai betoldás és kihagyás
A grammatikai betoldás olyan fordítási művelet, amelynek során a fordítók a CNY szövegbe olyan grammatikai (funkcionális) elemeket toldnak be, amelyek a FNY szövegben nem szerepeltek, de a CNY mondat megszerkesztéséhez szükség van rájuk.
10. rész: Áthelyezések, szórendi műveletek
A grammatikai áthelyezés a fordításban olyan rendszeres átváltási művelet, melynek során a fordítók a CNY-ben megváltoztatják a FNY-i mondat elemeinek sorrendjét, azaz a szórendet.
11. rész: Grammatikai cserék
A grammatikai csere a fordításban olyan rendszeres átváltási művelet, melynek során a fordítók a CNY-ben megváltoztatják a FNY-i mondat elemeinek grammatikai formáját, szófaját, mondatrészi szerepét.
