Az előadás tematikája
LEX 5: A jelentések kihagyása
Vajon a jelentések kihagyása fordítási hiba vagy esetenként rendszeres átváltási művelet? A jelentések kihagyásának definíciója. A lexikai kihagyás jellege és oka. A jelentések kihagyásának vizsgált altípusai. Nyelvpártól független műveletek (nincs jellemző irány): Márkanevek kihagyása (mindkét irányban). Az ismeretlen márkanév megtartásának okai. Jelzőként használt ország-, város és népnevek kihagyása (mindkét irányban). Városrészek, utcanevek kihagyása (mindkét irányban). Megszólítások, udvariassági formák kihagyása (mindkét irányban). Reáliák kihagyása (mindkét irányban). Forrásnyelvi utalások kihagyása (mindkét irányban). Nyelvpártól függő műveletek: Testrészek megnevezésének kihagyása (IE→M irányban).
A jelentések kihagyásának összefoglalása: a művelet általános jellemzése, jellemző irányok, a művelet elvégzésének oka, fakultatív vagy kötelező művelet, univerzális vagy nem univerzális művelet. Értékelés az explicitációs hipotézis és az aszimmetria hipotézis szempontjából.
(IE nyelvek: indoeurópai nyelvek, azaz az előadásban a magyarral szembeállított angol, francia, német, orosz nyelvű példák összefoglaló neve)
LEX 6: A jelentések betoldása
Vajon a jelentések betoldása fordítási hiba vagy esetenként rendszeres átváltási művelet? A jelentések betoldásának definíciója. A lexikai betoldás jellege és oka. A jelentések betoldásának vizsgált altípusai. Nyelvpártól független műveletek (nincs jellemző irány): Márkanevek magyarázó betoldás márkaneveknél (mindkét irányban). Magyarázó betoldás reáliáknál (mindkét irányban). Magyarázó betoldás földrajzi neveknél (mindkét irányban). Magyarázó betoldás történelmi reáliáknál (mindkét irányban). Magyarázó betoldás intézményneveknél (mindkét irányban). Nyelvpártól függő műveletek: Testrészek megnevezésének betoldása (M→IE irányban).
A jelentések kihagyásának összefoglalása: a művelet általános jellemzése, jellemző irányok, a művelet elvégzésének oka, fakultatív vagy kötelező művelet, univerzális vagy nem univerzális művelet. Értékelés az explicitációs hipotézis és az aszimmetria hipotézis szempontjából.
Kapcsolódó cikkek
1. rész: Az átváltási műveletek típusai
Klaudy Kinga Bevezetés a fordítás gyakorlatába című egyetemi tantárgyának előadásait a Villámfordítás Fordítóiroda videón közvetíti. Az előadásokon konkrét példák alapján ismerkedünk meg az átváltási műveletekkel.
2. rész: Lexikai konkretizáció és generalizáció
A jelentések szűkítése során a fordító egy általános (tág) jelentésű FNY-i szót (pl. ’mond’, ’kezd’, van, jön) egy konkrétabb (szűkebb) jelentésű CNY-i szóval feleltet meg (pl. ’hálálkodik’, ’nekilát, belefog’ ‘lapul’, ‘fortyog’, felbukkan).
3. rész: Jelentések összevonása és felbontása
A jelentések összevonása során a fordító a több szóval kifejezett FNY-i jelentést (pl. ’started sipping’, ’sagte er laut’, pocsuvsztvoval roboszty’) egyetlen CNY-i szóba vonja össze, sűríti bele (pl. ’belekortyolt’, ’ráförmedt’, ’megszeppent’).
6. rész: Teljes átalakítás és kompenzálás
A jelentések teljes átalakítása során a FNY-i jelentést olyan CNY-i jelentéssel cseréljük fel, amely látszólag semmiféle értelmi, logikai kapcsolatban nincs az eredetivel. A pudingból hogyan lesz palacsinta és a roseibniből hogyan lesz omlett a fordításban?
7. rész: Konkretizálás és generalizálás
A grammatikai konkretizálódás olyan fordítási művelet, amelynek során a fordítók a FNY-ben hiányzó és a CNY-ben meglévő grammatikai kategóriák miatt szükségszerűen konkretizálni kényszerülnek.
8. rész: Felemelés és lesüllyesztés
A grammatikai felemelés olyan fordítási művelet, melynek során a FNY-i mondat bizonyos alárendelt elemeit a fordító a CNY-ben felemeli a mondat szintjére, önálló mondategységgé (predikatív egységgé) alakítja.
9. rész: Grammatikai betoldás és kihagyás
A grammatikai betoldás olyan fordítási művelet, amelynek során a fordítók a CNY szövegbe olyan grammatikai (funkcionális) elemeket toldnak be, amelyek a FNY szövegben nem szerepeltek, de a CNY mondat megszerkesztéséhez szükség van rájuk.
10. rész: Áthelyezések, szórendi műveletek
A grammatikai áthelyezés a fordításban olyan rendszeres átváltási művelet, melynek során a fordítók a CNY-ben megváltoztatják a FNY-i mondat elemeinek sorrendjét, azaz a szórendet.
11. rész: Grammatikai cserék
A grammatikai csere a fordításban olyan rendszeres átváltási művelet, melynek során a fordítók a CNY-ben megváltoztatják a FNY-i mondat elemeinek grammatikai formáját, szófaját, mondatrészi szerepét.
