Hogyan építsünk a hazai marketing mellett más országok piacaira szánt tartalmakat? Bemutatjuk a folyamatot lépésről lépésre, a tartalom lokalizációját végző fordítóiroda szemszögéből.
Ha valaki hasznos posztokat ír a vásárlói részére, és ezeket a tartalmakat ők jókedvvel fogyasztják, akkor ez a tevékenységet tartalommarketingnek hívják. A tartalommarketing alternatívája a közvetlen reklám, a tömeges email, a PR vagy az influenszerek “használata”. A tartalommarketing a vállalati marketing egy ága és mint mindennek, megvan az előnye és a hátránya is. Ha valaki azt gondolná, hogy az előnye az egyszerűsége és kis költsége, akkor nem jó helyen keresgél. A látszat ugyanis csal, mert a tartalommarketing nem olcsó, sőt éppen az az egyik erőssége, hogy időigényes és költséges, épp ezért nehezen másolható, piaci versenyben lévő cégeknek kifejezetten ajánlott. A két legnagyobb előnye az elegancia és a hatékonyság. A tartalommarketing nemcsak a hazai, hanem külföldi piacon is használható: az új piacokra való átültetés gyakorlatáról szól a következő írás.
Mi a tartalommarketing?
A tartalommarketing egy olyan marketingstratégia, amely információs vagy szórakoztató tartalmak létrehozására és megosztására összpontosít annak érdekében, hogy egy adott célcsoport figyelmét felkeltse és lekösse. Értéket nyújt a fogyasztóknak, és ezen keresztül építi a márka iránti lojalitást. A tartalommarketing célja, hogy vonzó és releváns tartalmakon keresztül szólítson meg potenciális és meglévő ügyfeleket, amely elősegíti a márka ismertségének növekedését és az üzleti célok elérését. Megágyaz a többi marketing tevékenységnek és az értékesítésnek.
A tartalommarketing “tartalom” részének számos formája van: lehet többek között blogbejegyzés, videó, e-könyv, infografika és közösségi média poszt is. A tartalom nemcsak eladásra ösztönöz, hanem oktat, informál, szórakoztat, vagy megoldást nyújt a célközönség problémáira. Sőt, sokak szerint akkor jó a tartalommarketing, ha kifejezetten nem a termékekről és szolgáltatásokról szól, nem akar eladni semmit, csak informál. A tartalommarketing tehát egy olyan eszköz, amely segít a cégeknek abban, hogy hiteles kapcsolatot építsenek ki vásárlóikkal és erősítsék az online jelenlétüket.
Egy egyszerű példával élve: ez az írás is tartalom, mégpedig a Villámfordítás fordítóiroda tartalommarketingjének része. Ha az olvasó idáig eljutott a szövegben, akkor már szinte biztos, hogy érdeklődik és hasznosnak találja az írást. Két-három percet már befektetett és valószínűleg azt megjegyezte, hogy a cikk fordítóiroda írója a fordításon kívül tartalommarketinggel is foglalkozik. Az írás nem akar eladni semmit, csak kapcsolatot épít az olvasó és a fordítóiroda között. Ha az olvasó ezek után ajánlatot kér a meglévő szövegek fordítására, akkor ő is és a fordítóiroda is jól jár, hiszen mindkét fél profitál abból, hogy a potenciális megrendelő jobban képben van és tájékozott a témában.
- Az olvasókat a márka közelébe csábítja, segít nekik.
- Ismertséget és hitelességet kölcsönöz a márkanévnek.
- Bizalmat épít és ezzel elősegíti a jövőbeli értékesítést.
A vállalkozás célközönségét a tartalom marketing segítségével végigkísérhetjük a figyelemfelkeltés és az érdeklődés szakaszán, egészen az elköteleződésig. És minden jel szerint ez működik, mert a legfrissebb kutatások szerint a tartalommarketing mára a leggyakrabban alkalmazott marketingstratégiává és -eszközzé vált.
Külföldön is működik?
Logikus tehát, hogy ha a tartalommarketing ennyire sikeres és hatékony, akkor a vállalkozások szeretnék használni az új piacok meghódítása során is. Azonban amikor egy vállalkozás külföldi piacon próbál érvényesülni, nem ültetheti át egy az egyben az otthoni tartalommarketingjét. Ha valaki fogja a hazai tartalmait (weboldalát, prospektusát stb.), lefordítja és meghirdeti őket egy másik ország piacán, akkor azok még nem fognak automatikusan működni. Egy sima fordítás még nem nevezhető globális tartalommarketing stratégiának.
A külföldi célközönség eléréséhez egyedi, speciális út vezet. A hazai piacra szánt tartalommarketinget át kell szabni minden egyes új piacra. Ezt az adaptációt annyiszor kell elvégezni, ahány különböző piacot megcéloztunk. Úgy is felfoghatjuk, hogy a globális tartalommarketing stratégia a hazai stratégia kiegészítése új elemekkel.
Hogyan kell az új országokhoz alakítani a tartalommarketing stratégiát? Kezdjük azzal, hogy megállapítjuk, milyen tartalmakat igényel az új célcsoport, és kifejezetten ilyen tartalmakat kínálunk a számára. Ha kell, átalakítunk a meglévőt, ha kell, újraírunk az egészet. Hiszen a hazai, eredeti stratégia megvalósításakor is ezt tettük!
A külföldi piacokra szánt tartalmak létrehozásában jó partner lehet egy fordítóiroda. A fordítóirodák ügyfeleinek nagy része céges dokumentumokat fordíttat más nyelvekre, így a fordítóirodák hatalmas szakértői bázissal rendelkeznek e feladatok megvalósítására. Emellett a fordítóirodákban dolgoznak marketing-szakemberek, akik tanácsadásra és tervezésre szakosodtak. A segítségükkel néhány nap alatt összeállítható egy egyszerű tartalommarketing stratégia, amelyre aztán ráépíthetők az új célpiacok egyedi megoldásai. És a célpiaci szakértőt hol fogjuk megtalálni? Hát szintén a fordítóirodában!
A fordítóiroda munkatársai a tartalommarketing kifejezést is értik, de számukra ez a tevékenység a lokalizáció. A lokalizáció a fordításon túlmutató feladat, amelyben nemcsak a szöveget ültetik át az új nyelvre, hanem az üzenetet is minél inkább adaptálják az új kulturális közegbe. Ez gyakran azt eredményezi, hogy jelentősen el kell térni a fordításkor az eredeti szövegtől. A lokalizációt a lokalizációs szakemberek (ehhez értő szakfordítók) végzik, akik a nyelvészeti és kulturális ismereteken túl speciális technológiákkal is rendelkeznek.
A globális tartalommarketing stratégia elemei
Mielőtt bármit is közzé tennénk más nyelven, érdemes átgondolni, milyen stratégiát fogunk alkalmazni az új piacokon. A stratégia felépítésének lépései:
- Ki lesz a vásárló? Milyen igényét elégítjük ki?
- El kell térnünk a hazai hangnemtől és stílustól? Mást vár el a célcsoport?
- A tartalmak témája azonos vagy eltérő legyen?
- Eltérő megjelenési formát igényel az új piac?
- Eltérő hirdetési és terjesztési formákat igényel az új piac?
- Eltérő kulcsszavakra épüljön a SEO stratégia?
- Szükség van eltérő értékelési módokra, mérésekre?
A stratégia megalkotásakor valószínűleg szükségünk lesz egy szakemberre. Ha nincs ilyen munkatársunk, akkor akár szabadúszó szakemberre is bízhatjuk a feladatot, de egy lépéssel beljebb vagyunk, ha rögtön egy nemzetközi marketing ügynökség vagy ilyen képességekkel rendelkező fordítóiroda a partnerünk, aki tanácsadóként is segít. Ha a fordítóiroda lokalizációs szakembere egy-két napot a szövegek átnézésével, kutatással és tanácsadással tölt, még mindig beljebb vagyunk, mintha a LinkedIn-en keresnék elsimert vagy önjelölt szakértőt, akiről csak hetek múlva derül ki, hogy tényleg jó választás volt-e.
Legalább annyi vásárlói személyiség, ahány piac
A valóságban szinte mindig több a buyer persona (magyarul vásárlói személyiség), mint a különböző piacok száma. A vásárlói személyiség olyan fiktív személy, akit egy cég ideális ügyfeléről mintáztak. A buyer persona részletesen ábrázolja, hogy kik is a cég ideális ügyfelei, mik a vágyaik, igényeik, milyen problémákkal küszködnek, mik alapján hozzák meg döntéseiket. Ha szeretnénk megszólítani az embereket, akkor a vásárlói személyiségeket egyesével meg kell határozni. Ha ezt elmulasztjuk, akkor beszélhetünk, szólongathatjuk őket, csak senki nem fog figyelni. A potenciális vásárló megismeréséhez egyrészt ismernünk kell az új piac kulturális környezetét, és persze a következő tulajdonságokat is:
- Honnan szerzik az információt?
- Milyen értékeik, preferenciáik vannak?
- Hogyan szoktak vásárolni, megrendelni?
- Mik a legfőbb elvárásaik?
- Mik a demográfiai jellemzőik?
Minél mélyebben értjük a vásárlói személyiséget, annál könnyebb lesz megszólítani a tartalommal. Nem kell végtelenül bonyolult virtuális avatárokat felépíteni magunkban, csak éppen annyira kell kidolgozottnak lennie a buyer personának, amennyit a tartalmaink összetettsége megkövetel. Lehet, hogy a magyar vásárlónk inkább videókból szeret tájékozódni, de a német ezzel szemben inkább teszteket olvas, a szlovén pedig inkább az ismeretségi köréből származó ajánlásokra támaszkodik. Lehet, hogy a svéd vásárlónak jó az angol nyelvű prospektus, de az olasznak olasz kell. Lehet, hogy a termékünket Szerbiában fiatal felnőttek, Ausztriában nyugdíjasok keresik. Ezeket a viszonyokat a globális tartalommarketing stratégia elkészítésekor tudnunk kell.
Hogyan ismerjük meg a célpiac kulturális környezetét?
A kulturális környezet felületes megismeréséhez nem feltétlen szükséges rögtön külön szakembert alkalmaznunk, hiszen a marketinggel foglalkozó munkatársunk maga is utánanézhet a szükséges információknak. Vannak olyan hozzáférhető weboldalak, amelyek kifejezetten egyes területek kultúrájával és gazdaságával foglalkoznak. Ilyen például:
Ezekben az adatbázisokban utánanézhetünk a célpiacunknak és tájékozódhatunk az alapvető viszonyokról. Természetesen ez nem pótolja a kultúrát ismerő szakértő tanácsadó vagy ellenőrző munkáját, de kiindulási alapnak sokszor elegendő. Ha a tartalom lokalizációját fordítóirodára bízzuk, akkor biztosak lehetünk benne, hogy a nyelvet ismerő szakember a kulturális közegben is ismerősen mozog majd. Ő tudni fogja a fordítás és a lokalizálás közötti különbséget (erről még ebben az írásban később részletesen írunk).
Az ország-adatbázisok böngészése és a lokalizációs szakemberekkel való konzultáció sem pótolja azonban azt a visszajelzést, amelyet a célpiaci emberek adhatnak számunkra. Érdemes tehát olyan embert keresni, aki a célpiacon él, és megkérdezhetjük a véleményét erről-arról. Ezen kívül nagyon kell figyelni az emailes visszajelzésekre és az értékesítőkhöz visszaérkező információkra.
Mi a különbség a hazai tartalom és külföldi tartalom között?
Nem kell megijedni, nem szükséges minden piacra különböző tartalmat gyártani. A globális tartalommarketing stratégia nem arról szól, hogy döntenünk kellene a tisztán egységes (mindenhová globálisan passzoló) tartalmak és az egyes piacokra külön-külön létrehozott speciális tartalomcsomagok között. A mindenkinek megfelelő, globális tartalom általában nem szól igazán senkinek, az egyedileg létrehozott tartalom pedig nagyon költséges lenne. A jó gyakorlat valahol a kettő között van: a lehető legnagyobb mértékben hasznosítjuk a már elkészült tartalmakat, de nem ragaszkodunk ahhoz, hogy minden teljesen egyedi legyen.
Ha a hazai tartalommarketinget teljesen alárendelnénk a külföldi terjeszkedésnek, akkor eleve minden piacra egységesen megfelelő tartalmakat hoznánk létre. Mindenhol lehetne őket használni, mindenkihez szólnának, senkit nem sértenének. Minden ember számára releváns információkat tartalmaznának (feltételezve, hogy minden ember ugyan arra kíváncsi) és természetesen egységes, univerzálisan elfogadott képekkel illusztrálnánk őket. De felmerül a kérdés, hogy vajon lehet-e ilyen tartalmat létrehozni, és ha netán igen, akkor az tényleg képes-e megszólítani az embereket. Vagy csak azt érjük el, hogy olyan lesz a kommunikáció, mint a kávézóban a sarokban halkan szóló rádió, amire senki nem figyel.
Az a célunk, hogy minden célcsoport minden vásárlói személyiségét valóban megszólítsuk. Amit mondunk, az számára érdekes és releváns legyen, figyeljen rá és lehetőleg ösztönözze cselekvésre, emlékezzen az üzenetre, adja tovább az ismerőseinek. Ehhez viszont a buyer personára szabott kommunikációra van szükség, nem kerülhetjük meg, hogy megismerjük az igényeit. Speciálisan neki szóló üzenetet kell készítenünk, amelyet - egyszerűbb esetben - fordítás révén, de gyakrabban átalakítással, adaptációval, vagy teljes újraírással valósíthatunk meg. A speciális üzenet elkészítésének módszere a lokalizáció.
Mennyi tartalmat érdemes lokalizálni?
Minden tartalom úgy érvényesül a legjobban, ha kifejezetten a vásárlói személyiséghez szól. Azonban a tartalom lokalizációja költséges tevékenység, ezért nem gazdaságos mindent az utolsó betűig adaptálni a célközönséghez. Megvannak a határok, és ezek általában gazdasági szempontok szerint meghúzottak. A tartalomgyártás eleve költséges, így nem csoda, hogy nem szeretnénk feleslegesen költeni olyan tartalmak lokalizálására, amelyekre valószínűleg nem lesz szükség. Összességében a tartalommarketing költségvetése szabja meg a határokat. A költségvetést pedig a ROI (Return On Investment) alakítja, tehát meg kell becsülnünk az új piac meghódításának várható bevételeit. A bevétel lesz a “Return”, a költségvetés pedig az “Investment”.
Az elemzéshez néhány egyszerű kérdést megválaszolása szükséges:
- Mekkora az új piaci célcsoport?
- Mekkora bevételre számíthatunk az új ügyfelekből?
- A tartalom lokalizációja SZÜKSÉGES vagy csak apró figyelmesség?
- Vajon mekkora étvágya van a célcsoportnak az új tartalmakra?
A fenti kérdésekre leginkább kutatómunka adhat választ. De egy konkrét felmérést nagyon költséges lenne megfinanszírozni, ezért általános gyakorlat, hogy az idegen országok piacára lépő vállalkozások szakirodalomra támaszkodva, vagy kisebb mintákon végzett kísérletekkel mérik fel a lehetőségeket. Például egy céges blog lokalizálása helyett első körben talán elegendő az első három bejegyzés lefordítása, amely már megmutatja, hogy jó irányba haladunk-e.
Miket érdemes lokalizálni?
A céges tartalommarketing elemei természetesen nem azonos fontosságúak. Vannak jelentősebb, elkerülhetetlen elemek és persze vannak kevésbé fontos tartalmak is. A lokalizáció során természetesen ebben a sorrendben célszerű haladnunk: a legfontosabbtól a legkevésbé fontos felé. A költségvetésből mindenképp áldozzunk a legfontosabb tartalmakra, és ha elapadna a forrás, akkor legfeljebb nem jut a kevésbé fontos szövegekre.
A fontossági sorrend:
- A cég legfontosabb üzenetei (Hero content)
- A cég weboldala
- Az értékesítéshez szükséges tartalmak, termékbemutatók
- A marketing kampányokat megalapozó tartalmak
- Ügyféltámogatás, használati útmutatók
- Minden más, a LÁTOGATOTTSÁG szerinti sorrendben
Az utolsó pont egy kis magyarázatot igényel. A cégek tartalommarketingje manapság szinte kizárólag az interneten jelenik meg. Az internetes tartalmak elérését pedig jól lehet statisztikákkal mérni. Így a legforgalmasabb tartalmi elemek jól azonosíthatók. Érdemes tehát a fordításnál és lokalizálásnál azokat a tartalmakat előre venni, amelyek a legnagyobb látogatottságra tettek szert az utóbbi időszakban. Így optimalizáljuk a ROI mutatót, magyarul éppen arra fogunk többet költeni, amire nagyobb haszonnal kecsegtet.
A lokalizáció eszköztára: szövegírás, fordítás, lektorálás
A tartalmak idegen nyelvre történő adaptálására többféle eszköz áll rendelkezésre. Minden tartalomfélének van optimális fordítási módja, hogy csak a szükséges mennyiségű energiát fektessük a lokalizálásukba. A legfontosabb szövegeket érdemes a lehető legnagyobb mértékben adaptálni a célpiachoz, hiszen ezek fogják megszólítani az új vásárlókat, ügyfeleket. Ha úgy látjuk, hogy a fordítás nem lenne elegendő, akkor írjuk újra őket, hogy tökéletesek legyenek. A legkevésbé fontos tartalmakat viszont nem érdemes teljesen lokalizálni, valószínűleg elég egy kisebb költségű fordítás is. Sőt, akár az utószerkesztett gépi fordítás is szóba jöhet. Ez utóbbi azt jelenti, hogy a jó minőségű gépi fordítást egy nyelvész felhozza az érthetőség szintjére: a mondatok nem lesznek tökéletesek, de az olvasó meg fogja érteni őket. És végül az is előfordulhat, hogy bizonyos tartalmakat egyáltalán nem lokalizálunk, hanem csak az eredeti nyelven elérhetővé teszünk. Ez utóbbi viszont csak akkor működik, ha az eredeti nyelv angol, hiszen például a cseh célpiac számára nem kínálhatunk magyar nyelvű ügyfélszolgálatot, de sok esetben elfogadott lehet egy angol nyelvű céges tréning tananyag.
Nézzük meg, milyen lehetőségek közül választhatunk, ha fordításra kerül a sor!
Fordítás, szakfordítás
A fordítás azt jelenti, hogy egy szöveget vagy más tartalmat átalakítunk egyik nyelvről egy másikra. Ez nem csak a szavak egyszerű lecserélését foglalja magában, hanem azt is, hogy megőrizzük az eredeti üzenetet, hangnemet és a kulturális árnyalatokat. A fordítás során tehát a fordítónak figyelembe kell vennie a nyelvi finomságokat és a két nyelv közötti különbségeket, hogy a célnyelven a lehető legpontosabban adja vissza az eredeti szöveg értelmét.
A fordítás a lokalizáció gyakorlatában általában szakfordítást jelent, azaz a fordító egy bizonyos szakterületen képzett és ennek a területnek az ismeretét használja is a munkája során. A szakfordítás különleges típusú fordítás, amely speciális ismereteket igényel egy adott területen, például jogi, orvosi, technikai vagy tudományos dokumentumok esetében. Nem elég csak a nyelveket jól ismerni, a szakfordítónak értenie kell a szakterület specifikus terminológiáját és kifejezéseit is. A szakfordító feladata, hogy a szakmai fogalmakat és kifejezéseket átülteti egy másik nyelvre úgy, hogy az a célnyelv szakemberei számára is pontosan érthető legyen. A jó szakfordítás tehát nem csak nyelvi, hanem szakmai hozzáértést is igényel.
A szakfordítást általában műszaki, jogi, pénzügyi, orvosi szakterületen használjuk a céges dokumentumok fordítására. Alkalmas használati utasítások, gyakori kérdések, fontosabb támogató szövegek fordítására, amelyeknek nem kell többrétegű jelentést hordozniuk, vagy összetett kulturális jelentéstartalommal bírniuk.
Transzkreáció, kreatív fordítás
A transzkreáció, vagy másnéven kreatív fordítás (néha marketing fordításnak is nevezik) tovább lép a szakfordításon és a kulturák közötti közvetítés jegyében az üzenet értelmét is adaptálja az új célcsoport számára. A kreatív fordítást végző nyelvi szakember a munkája során figyelembe veszi a megcélzott csoport helyi igényeit, érdeklődését, szokásait. Míg a szakfordítás hű próbál maradni az eredeti szöveghez, a kreatív fordítás a cél érdekében eltér tőle.
A céges tartalmakat érdemes kreatív fordítással lokalizálni, hiszen ezeknek a szövegeknek, videóknak kell majd megszólítania az új célközönséget. A kreatív anyagokat, címeket, szlogeneket, címsorokat, hirdetéseket érdemes transzkreáció keretében létrehozni.
Egyedi tartalomfejlesztés
Ha a megcélzott helyi kultúra távoli a cég eredeti kultúrájától, akkor gyakran nem elég a fordítás, de még a transzkreáció sem. Ilyenkor érdemes új tartalmakat létrehozni, a nulláról újra indulni. A tartalomfejlesztést általában a célországban élő szakember végzi, akinek mindennapi tapasztalata van a helyi kultúrával. Nemcsak a legfontosabb tartalmaknál jön szóba a tartalmak újbóli elkészítése, hanem olyan esetekben is, amikor a történelmi vagy politikai hivatkozások összeegyeztethetetlenek, vagy teljesen más demográfiai jellemzőkkel bír az új célpiac.
Az egyedi tartalomfejlesztés használata néha nemcsak marketing, hanem gazdasági kérdés is. Valamit újból létrehozni általában drágább, mint fordítani, de az ellenkező esetre is van példa. Előfordul, hogy egy célpiaci szakemberrel blogot iratni vagy videókat készíteni olcsóbb, mint a meglévő tartalmakat lokalizálni, vagy a videót szinkronizálni.
Gépi fordítás, utószerkesztés
A legkevésbé fontos tartalmak esetében szokás a legkevésbé költséges fordítási módot alkalmazni. A gépi fordítás persze nem azt jelenti, hogy a cég marketinges munkatársa a szövegeket bemásolgatja a Google Translate vagy a DeepL webes ablakába. Az ilyen megoldás a kontextus elvesztése miatt nemcsak szakszerűtlen, hanem kifejezetten veszélyes is, hiszen ezzel a céges szövegek bekerülnek az ingyenes fordítómotorok adatbázisába és így hamarosan már a versenytársak is hasznosíthatják a drágán létrehozott tartalmainkat. A fordítóirodák által használt gépi fordítási rendszerek zártak, biztonságosak és magasabb minőséget is kínálnak, mint az ingyenesek. A szöveg szakterülete és más tulajdonságai pontosan paraméterezhetők és a fordítástechológiát kezelő nyelvészek tapasztaltak a gépi fordítás használatában. Az profi módon előállított gépi fordítás ezért jóval megbízhatóbb, mint a laikusok által összekattintgatott ingyenes szövegek.
De hiába jobb a profi, fizetős gépi fordítás az ingyenesnél, ha abban is előfordulnak hibák és félreértések. Ezért van szükség az emberi utószerkesztésre. A fordítóirodák nyelvész szakemberei (a korrektorok és szerkesztők) átnézik és javítják a gépi fordítással nyert szöveget. Így lesz belőle utószerkesztett, azaz poszteditált gépi fordítás, úgynevezett PEMT (“Post Edited Machine Translation”, vagy ahogy a fordítóiparban nevezik: MTPE, Machine Translation + Post Editing). Az utószerkesztés során a korrektor általában csak a súlyosabb hibákat és az értelmet zavaró részeket javítja, a többi részt változatlanul hagyja, hiszen a gépi fordítás előnye épp a fordításnál némileg alacsonyabb költsége és a nagyobb sebessége.
A tartalommarketing lokalizációjának szakemberei
A globális tartalommarketing stratégia megalkotói és kivitelezői munkacsapatot kell alkossanak. Egyetlen ember ritkán képes a teljes folyamat megvalósítására, így mindenképpen különböző szerepkörökre és szakemberekre lesz szükség.
Ha egy vállalkozás tartalommarketinget alkalmaz, akkor a marketingen belül valószínűleg van egy “Content strategist” munkatársa, aki tudja, hogy a különböző vásárlói személyiségekhez milyen tartalmak kötődnek, milyen formákat használnak, milyen témákat terveznek, hogyan időzítik a tartalmak megjelenését.
A tartalom irányítóját általában szövegíró is segíti, aki a tartalomstratégiát követve szavakba önti a cég mondanivalóját és így megszólítja a célközönséget. A tartalom azonban nemcsak szövegből, hanem képekből, videókból, kiadványokból áll, úgyhogy szerkesztőre és dizájnerre is szükség van, akik a tartalmak formába öntését és megjelentetését segítik.
A többnyelvű tartalmak elkészítéséhez kulturális tanácsadóra, szakfordítóra, kreatív fordítóira, lektorra vagy egy teljes fordítóirodára van szükség. A fordítóirodában a felsorolt szakemberek együtt, összehangoltan dolgoznak, tehát ha a tartalommarketinget lokalizáló cégnek nincs kapacitása nyelvenként egy tucat szakember összefogására, akkor célszerű eleve fordítóiroda partnert keresnie.
Arról már volt szó, hogy a fordítóiroda a teljes lokalizációs folyamatot egy kézben tudja tartani és szakszerűen el tudja végezni. Mint ahogy egy házépítés során az építési vállalkozó össze tudja hangolni a sok szakember tevékenységét, vállalva a felelősséget az eredményért.
A fordítóiroda konzultációt is kínál, felméri a helyzetet, tervet készít és a megvalósítást is vállalja. Ezen kívül a fordítóiroda rendelkezésére állnak olyan eszközök, amelyek máshol nem használatosak: a fordítástechnológia IT eszköztára. Hozzáférnek a legmodernebb nyelvi elemző rendszerekhez. Fordítási memóriát építenek a szövegekből, így az ismétlődő szövegek fordítása már nem növeli a költségeket, a fordítás az idővel egyre olcsóbb lesz. Ezen kívül garantálják az egységes szóhasználatot, akár a teljes célpiacra szánt szövegcsomagban, a megrendelővel egyeztetve (ez utóbbit terminológia-használatnak nevezik).
Végül pedig a fordítóirodák képesek a szövegek különböző verzióit kezelni. Ritkán fordul ugyanis elő, hogy minden teljesen készen van és sosem kell többet változtatni. A fordítási szakemberek szoftveresen tudják kezelni, ha a szövegekben valami változik és azt végig tudják vezetni a tartalom összes előfordulásán. Ez az eszköztár kifejezetten a fordítóirodákra jellemző, például a Villámfordításnál elérhető.
A lokalizálást végző vállalkozásban általában a marketinges munkatárs állandóan jelen van, de a többi szakember (szerkesztők, fordítók) külső szolgáltató. A cégek néha igénybe vesznek szabadúszó fordítókat is a lokalizáció elvégzésére, azonban ez nem túl hatékony módszer, mert minden egyes új piac megcélzásához tucatnyi szakember munkáját kell így összehangolni, illetve kulturális tanácsadót kell keresni a munka tervezéséhez és ellenőrzéséhez. Ennél sokkal célszerűbb egyetlen kézben tartani a feladatokat és a megbízást egy ehhez értő fordítóirodának adni, amely rendelkezik az összes szakemberrel, van tanácsadója, és felelősséget is vállal a folyamatért. A Villámfordítás fordítóiroda például 2023-ban több száz hazai márka tartalommarketing lokalizációjában vett részt és 2024-ben megbízói számára kulcsrakész megoldást kínál. Ha megbízzák, akkor kijelöl egy szakértő kapcsolattartót, aki a munka befejezéséig a megrendelő rendelkezésére áll.
Az első lépések
Aki most ezeket a sorokat olvassa, valószínűleg már részese volt tartalmak lokalizálásának, de legalábbis gondolkodik a folyamat elindításán. A tartalommarketing az üzletfejlesztés egyik legszebb módszere, amely úgy épít kapcsolatot a cég és az ügyfelei között, hogy közben értéket is teremt. Az elkészülő értékes tartalmak pedig akkor érvényesülnek igazán, ha minél több emberhez eljutnak. Ha csak egyetlen gondolattal szeretnénk az olvasást befejezni, akkor az legyen az, hogy a tartalommarketing más nyelvre fordítását kicsiben is el lehet kezdeni, ki is lehet próbálni. Ha pedig a próba beváltotta a hozzá fűzött reményeket, akkor egy fordítóiroda partner meg tudja valósítani a teljes folyamatot.
