A gépi fordítás emberi utószerkesztése néha gyors és kedvezőbb árú megoldást kínál a szövegek fordításához. Milyen esetekben érdemes ezt választani és mikor kell elkerülni?
A Google Translate, DeepL és Microsoft Translate ügyesen fordít egyszerűbb szövegeket angol nyelvről magyarra és fordítva. Néhány nagy nyelvvel, mint amilyen a német, francia, olasz, spanyol, orosz még úgy-ahogy megbirkózik, bár ilyenkor már néhány szó után észrevehető, hogy ezek a nyelvek a magyarral kombinálva nem adnak emberi fordításhoz hasonló minőségű szöveget. Minél ritkább nyelvekről van szó (a magyarral párban), annál nehezebb jó eredményt elérni a gépi fordítással vagy a nagy nyelvi modellek (pl. a Google Bard vagy a ChatGPT) használatával.
De a nem tökéletes gépi fordítást szakértő módon LEHET javítani! Erről szól a Villámfordítás fordítóiroda alábbi bemutatója.
Ezt a bekezdést ugorja át, akit csak a lényeg érdekel. Hopp! Aki itt maradt, ismerkedjen meg a human-in-the-loop (HITL) kifejezéssel, amely annyit jelent, hogy emberi beavatkozás történik egy automatizált folyamatban. A fordítás területén a modern technológiát használó fordítóirodák azóta használják ezt a kifejezést, amióta a fordítási folyamat már nem feltétlen az emberi munkával indul, amelyet okos és hasznos gépek segítenek, hanem fordítva: az ember segíti az okos döntéseivel a gép szorgos munkáját. A gépi fordítás emberi javítása tipikus példa a HITL modelljére.
Hogyan történik a gépi fordítás javítása?
A Villámfordítás fordítóiroda a gépi fordítás javítására a lektorálás szolgáltatást javasolja. Ha gépi fordítást lektorálunk, akkor az okleveles fordító munkatársaink a gépi fordítást összevetik az eredeti szöveggel és a nyilvánvaló hibákat javítják.
A gépi fordítás javítását (más szóval: lektorálását) a fordítók poszt-editálásnak vagy utószerkesztésnek nevezik, utalva arra, hogy ilyenkor az ember már a gép után dolgozik és a munka sem a hagyományos szakfordításhoz, hanem inkább a szerkesztéshez hasonlít. Az eredménye a javított gépi fordítás. Ha csak az érthetőség szintjére szeretnénk feljavítani a szöveget, akkor azt “alap” utószerkesztésnek (light post editing), ha pedig az emberi fordítás szintjére törekszünk, akkor “teljes” utószerkesztésnek (full post editing) hívjuk.
A gépi fordítás javítása egy bizonyos minőségi szint elérését célozza: ilyenkor arra törekszünk, hogy a szövegben ne legyenek a megértést akadályozó hibák, ne legyen értelmetlen, ne legyen kellemetlen olvasni. Ugyanakkor nem érdemes teljesen tökéletes, stílusos emberi szövegre sem törekedni, hiszen akkor annyi munkaórát kell felhasználni hozzá, hogy elveszik a gépi fordítás árelőnye az emberi fordításhoz képest. Ha tökéletes, pontos vagy kreatív, magas minőségű fordítás a célunk, akkor a gépi fordítás lektorálása nem a legjobb megoldás, mert a gép “tört” nyelvének javítására általában több időt kell ráfordítani, mint az emberi fordításra kéne.
Ha egy szöveghez ajánljuk a gépi fordítást és annak javítását, akkor általában az alap utószerkesztést javasoljuk. Tehát ilyenkor az elfogadható minőségre törekszünk, a zavaró hibák kijavítására. Néhány esetben azonban gazdaságos lehet a teljes utószerkesztés alkalmazása is, még akkor is, ha az az emberi fordítással azonos költségű és időigényű.
A gépi fordítás lektorálásának jó rossz gyakorlata
A jó gyakorlat megértéséhez először nézzük meg, hogy milyen veszélyekkel nézünk szembe, ha nem szakértő módon használjuk a gépi fordítást.
Az ingyenes és online fordító szolgáltatások használata nagyon hasznos magán célra, de kifejezetten nem ajánljuk a professzionális, üzleti használatukat. Az ingyenes gépi fordítás egyrészt adatvédelmi szempontból nem biztonságos, hiszen az adatokat ismeretlen helyre küldi át a felhasználó és nem tudja megakadályozni, hogy a saját GDPR szabályai ne sérüljenek (például elhagyja az adat az európai régiót, sok köztes adatkezelőn megy át stb.).
Másrészt a felhőbe feltöltött saját szöveget a választott ingyenes “fordító” felhasználja a saját céljaira, például a saját fordítómotorjának tréningezésére, de valószínűleg adatkinyerési célokra is. Nem annyira durva a helyzet, mintha egy cég a saját bizalmas, fordítandó iratait feltöltené a Facebookra és ott keresne hozzájuk fordítót, de az ingyenes fordítók használata majdnem ilyen kockázatos.
Az interneten ingyenesen használható gépi fordítók tehát nemcsak szándékosan, hanem véletlenül is megkárosíthatják a használójukat, ráadásul sokszor nem is a használó saját adatai, hanem a más által rábízott adatok kerülnek idegen kézbe. Ezért az adatok jogos tulajdonosa az adatbiztonsági szabályok megsértésén kívül akár csalás, lopás vagy bizalmi vagyonokkal való visszaélés vádakkal is élhet. Alapszabályként tehát kijelenthetjük, hogy az ingyenes gépi fordítást csak akkor érdemes egyáltalán megfontolni, ha a használó 100%-ban tulajdonosa a fordítandó szövegnek, ezenkívül tudatában van a kockázatoknak, ezért felelős döntést tud hozni. Más szövegét nem szabad így kockáztatni!
Az ingyenes gépi fordítás további hátránya, hogy a gyakorlatlan felhasználó nem mindig a leghatékonyabb módon használja, ritkán ér el olyan eredményt, mint egy ebben tapasztalt nyelvész. A tapasztalt szakemberek többféle gépi fordítót használnak, ismerik az egyes rendszerek erősségeit és gyengeségeit. Az előfizetéses gépi fordítás szolgáltatókból többfélét használnak párhuzamosan és a tudásukat ötvözik. Nem is beszélve arról, hogy egy szakfordító felismeri, ha esetleg baj van az eredménnyel; szaktudás nélkül viszont szinte lehetetlen a felismerés.
Így fordít a fordítóiroda a géppel
Tud jó lenni a gépi fordítás, ha okosan és szakszerűen használjuk! A Villámfordítás fordítóiroda például kizárólag a saját, zárt informatikai rendszerében alkalmazza a gépi fordítást, ahonnan nem kerülhet ki a megrendelő szövege, nem szivároghatnak ki az adatai. A vállalati munka megfelel az ISO 18587:2017 szabvány, azaz a gépi fordítás poszt-editálására vonatkozó követelményeinek. Az ISO 9001 a fordítóiroda üzleti működését szavatolja, míg az ISO 17100 az emberi fordítási folyamatok minőségét biztosítja.
A szabványok betartása garanciát jelent a megrendelőnek arra, hogy a “motorháztető alatt” is szakszerűen, gondosan történnek a dolgok. Például ha egy autószerelő rendelkezik a megfelelő engedélyekkel, tanúsítványokkal, szabványokkal, akkor megbízunk benne, hogy tényleg elvégzi az elvállalt feladatokat. Pedig a saját szemünkkel ritkán látjuk a fáradt olaj vagy az elromlott alkatrészek cseréjét.
Az ingyenes motorok helyett a Villámfordítás saját fejlesztésű, kontrollálható, a modern technológiát alkalmazó gépi fordítómotorokat használ, a legnagyobb körültekintéssel. Ezeket a szabályozott megoldásokat a szöveg típusához és témájához is igazítjuk, így mindig a szakmailag legjobb gépi fordítást nyerjük ki az ügyfél számára.
Hatalmas különbség van az “internetre” bemásolt szöveg vagy feltöltött dokumentum, és a modern fordítástechnológiával támogatott gépi fordítás között, és ez a különbség a későbbi javítás során láthatóvá válik. A profi, egyedi gépi fordítómotorok olyan adatokból építkeznek, amelyeket eleve a fordítóiroda készített szakfordítóikkal a korábbi években, ez biztosítja a jobb gépi fordítási eredményt. A garanciát pedig a profi motorokba táplált előre kidolgozott terminológiajegyzék jelenti, amelyet a mesterséges intelligencia figyelembe vesz a fordítás során, persze csak akkor, ha ezt egy profi nyelvész kezeli. Az így nyert jobb minőségű, szakszerű szöveg javítása mindig sokkal gyorsabb, ezért kedvezőbb áron valósítható meg.
A fordítóiroda a javított gépi fordítást eltárolja a megbízó számára létrehozott fordítási memóriában. A fordításba fektetett emberi munka ezzel rögzül, később újra felhasználhatóvá válik. A fordítási memória használata a folyamatot sokkal pontosabbá és a jövőben olcsóbbá teszi, hiszen ha később javítani kell valamit, akkor már a gépi fordítás kockázata nélkül, de a gépi fordítás alacsony költségével folyhat a munka. Ha pedig egyszer a megrendelő a további javítás mellett dönt, akkor az a jövőben bármikor folytatható. Az “ömlesztett” gépi fordítással sajnos nem ez a helyzet.
A gépi fordítás lektorálásának ára
Míg az emberi fordítás díját a szöveg karakterben mért hosszához (vagy külföldön a szavak, sorok, oldalak számához) igazítják, addig a javított gépi fordításnál inkább a javításra ráfordított munkaidő határozza meg a díjat.
Az általános gépi fordítás ára egy szövegegységre vetítve nagyon alacsony. Az egyedileg fejlesztett és tanított, zárt rendszerben működő gépi fordítómotorok használata már költségesebb, de ha nagyon nagy mennyiségű szöveget fordítunk velük, akkor az egy karakterre vagy szóra jutó költség még mindig sokkal kedvezőbb az emberi fordításhoz képest. Ezért jöhettek létre ingyenes gépi fordítómotorok is, amelyek “egyéb módon” próbálják behozni a befektetésük megtérülését.
Viszont a gépi fordítás javításának, lektorálásának díja a szöveg hosszával arányos. Ez azért alakult így, mert minél hosszabb a szöveg, annál több órát fog eltölteni vele a szakfordító vagy a nyelvész, hogy végigolvassa, kiszűrje a hibákat, eldöntse, hogy melyiket kell javítania és a kiválasztott részekhez a gépnél jobb fordítást készítsen. A szakfordító munkáját pedig a minőség-ellenőrzést végző nyelvész ellenőrzi, ami a legkedvezőbb esetben sem vesz rövidebb időt igénybe, mint a szöveg átolvasása. Ne felejtsük el azt sem, hogy a szöveggel foglalkozó nyelvészek az egységes szóhasználatra és a megrendelő külön kéréseire is figyelnek.
A fordítás költségét további két munkafolyamat növelheti meg: a fordítástechnológia költsége és az utószerkesztés díja. A fordítástechnológiai költség abból ered, hogy a megrendelő által adott szöveget olyan formába kell átalakítani, amely a gépi fordításra alkalmas. Ez néha szkennelést, optikai karakterfelismerést és előszerkesztést jelent. Ezt követően a fordítástechnológus szakember megtervezi a gépi fordítás és utószerkesztés menetét, beszerzi és illeszti az ehhez szükséges erőforrásokat, elvégzi a szakmailag indokolt beállításokat.
Ha a cél nem “ömlesztett” szöveg, hanem valamilyen szerkesztett, dizájnt és ábrát, táblázatot, illusztrációt tartalmazó kiadvány létrehozása, akkor utószerkesztésre is szükség lesz, amelyet a kiadványszerkesztő szakember valósít meg. A szakemberek díja általában a ráfordított időtől függ. Nélkülük nem lenne használható a fordítás; olyan lenne, mint egy étterem szakács nélkül.
Tehát a javított gépi fordítás díja a következő tételekből áll: fordítástechnológia ideje, gépi fordítás költsége, emberi javítás ideje, és végül a szöveg szerkesztésének ideje. Természetesen a szakemberek munkadíja a hagyományos, emberi fordításnál is felmerül, csak ott nem annyira látványosak ezek a tételek a fordítás költségéhez képest. És azt sem szabad figyelmen kívül hagyni, hogy az ingyenes gépi fordítás esetén ezek a munkafolyamatok kimaradnak, azaz az eredmény CSAK a nyers szöveget tartalmazza. Az éttermes példánál maradva, csak az alapanyagok vannak az asztalon, ételt senki nem készített belőlük. Rosszabb esetben asztal sincs és leülni sem lehet, csak a hozott zacskóba pakolni.
Nagyon gyakori tapasztalat, hogy az ingyenes gépi fordítás az első pár mondat alapján ígéretesnek tűnik, de a gyakorlatban végül nem használható. Valaki elkészíti magának, de a végeredmény nem üti meg azt a szintet, amire számított, így hiába tett bele időt, végül inkább a fiókba teszi a projektet. Ég és föld a különbség az ingyenes fordítás és a kulcsrakész megoldást szállító fordítóirodai megoldás között.
Az emberi fordítás is jórészt géppel készül
Néhány éve még abból indultunk ki, hogy az emberi fordítás nagyon jó minőségű és ahhoz képest a gépi fordítás minőségi visszalépést jelent. Ez a kijelentés azonban 2024-re értelmetlenné vált, ugyanis a szakfordítók elsöprő többsége néhány éve gépi fordítást is használ a munkájához. Ez nem azt jelenti, hogy rossz, amit csinálnak, sőt! A korszerű szakfordítási gyakorlat szinte mindig tartalmaz gépi fordítási elemeket. A szakfordítók is használják az ingyenes és fizetős gépi fordítómotorokat, és szakemberként ők meg tudják ítélni, hogy ez belefér-e a munkájukba.
A szakfordítók szinte kivétel nélkül rendelkeznek a fordítást segítő szoftverekkel is, amelyek gombnyomásra képesek gépi fordítást beilleszteni a készülő fordítás helyére. Ezt a fordítást a szakember megnézi, ellenőrzi, és ha nem jó, akkor javítja. A szakfordító munkájának az eredménye éppolyan jó minőségű fordítás, mint amilyet a gépi fordítás megjelenése előtt vártunk tőle. Ezért (a ritka kivételtől eltekintve) az emberi fordításnak nevezett tevékenység és a tökéletesre javított gépi fordítás mind módszerében, mind eredményében megegyezik egymással.
Az már egy másik kérdés, hogy a javított gépi fordításhoz több szakember (fordítástechnológus, szakfordító, szerkesztő) kell, és nem árt a minőségbiztosítás (újabb szakember) sem, úgyhogy az önmagában, egyedül dolgozó szabadúszó fordítónak zsonglőri ügyességre is szüksége van a feladat önálló elvégzéséhez. Az sem mellékes, hogy a prémium gépi fordításhoz való hozzáférés és az ISO szabványok követése a nagyobb fordítóirodák privilégiuma, egy kisebb vállalkozás ezeket nem engedheti meg magának. Mint ahogy a kis autószerelő műhely sem rendelkezik ugyanazzal a diagnosztikai szoftverrel, amely megvan a márkaszervizben.
Tudnivalók a lektorált gépi fordításról, összefoglalva
A gépi fordítás 2024-re valós lehetőséggé vált a vállalkozások számára. Az üzleti használatához azonban egyrészt hozzáértő szakember, másrészt emberi javítás szükséges. Ezeket egy modern fordítóiroda meg tudja valósítani, és ezzel - a fordítandó szövegek egy részénél - komoly megtakarítás érhető el. A javított gépi fordítás így sem lesz “teljesen tökéletes”, de az üzleti felhasználók számára képviselhető. Gyorsabban elkészül és korrekt szóhasználatot várhatunk tőle. Tökéletesre javítani ritkán éri meg, mert az több időt venne igénybe, mintha eleve emberi fordítást készíttettünk volna.
Még sokáig lesznek olyan szövegek, különösen a mélyen szakmai, vagy magasan kreatív tartalmak, amelyeket nem célszerű a gépre bízni. És természetesen a műfordítás területén sem számítunk a gépi fordítás térnyerésére a következő évtizedben.
Amit az új technológiával, az ember által javított gépi fordítással megtehetünk: olyan szövegeket is lefordíttathatunk, amelyek túl költségesek lettek volna néhány évvel ezelőtt, de az új technológiával megtérülővé válik a fordításuk. A lokalizált tartalmaknak ugyanis komoly üzleti értékük van és az előrelátható jövőben ezt az értéküket meg fogják őrizni.
Hogyan kezdjünk bele a gépi fordítás használatába?
A gépi fordítást ugyanúgy érdemes elkezdeni, mint a hagyományos emberi fordítást: érdemes ajánlatot kérni rá egy hozzáértő vállalkozástól. A fordítóiroda elkéri a fordítandó szöveget, videót, vagy szoftvert és szakemberekkel elemzi a lehetőségeket. Az ajánlat elkészítése általában ingyenes szolgáltatás, amellyel a megrendelő mindenképp beljebb van: legalább a kezében van egy lehetőség a megvalósításra. Az ajánlat tartalmazza a megvalósítás módját, az elkészülés határidejét és persze a munkadíjat is. Dönteni a fordításról csak ezek alapján érdemes.
A Villámfordítás Fordítóiroda elérhetősége:
- Online ügyfélszolgálat: villamforditas.hu
- E-mail: info@villamforditas.hu
- Telefon: +36 1700 1500
- Cím: 1131 Budapest, Babér utca 1-5.
