Prof. dr. Klaudy Kinga, az ELTE BTK Fordító- és Tolmácsképző Tanszék vezető munkatársa Tíz magyar nyelvhelyességi problémakör című egyetemi előadását dolgozza fel a Villámfordítás Fordítóiroda videósorozattá. Az eredeti előadássorozat címe: A fordítás magyar nyelvhelyességi problémái.
Kapcsolódó témák: A fordítás elmélete és A fordítás gyakorlata 10-11 egyórás előadásból álló sorozatok, amelyek a fordítóképzésben részt vevő hallgatók egy-egy szemészterének tanóráin készültek. A sorozatot Klaudy Kinga jóvoltából a Villámfordítás közvetíti.
1. rész: Hosszú, soktagú főnévi szerkezetek ige nélkül
Az angol nyelvben, ahol a birtokos jelző a birtokszó után áll, a birtokos jelzők láncolata a végtelenségig folytatható. A magyar nyelvben viszont nem.
2. rész: Személytelen fogalmazás
A "terpeszkedő kifejezés” meglehetősen elítélően hangzik, pedig néha tényleg szükségünk van erre a főnévből és igéből álló analitikus szerkesztésmódra.
3. rész: Ami/amely/őket/azokat
Az "aki" a főmondatban megnevezett személyre, az "amely" a főmondatban megnevezett dologra, az "ami" pedig a főmondatban főnévvel meg nem nevezett dologra vonatkozik.
4. rész: Mikor, milyen névelő (nem) kell?
Címek fordításakor gyakran nehéz eldönteni, hogy a magyarban kell-e névelő vagy sem. Ilyenkor az következő szempontokat lehet mérlegelni.
5. rész: Terjengős névutók elkerülése
Néha elvont értelemben szeretnénk használni a "mellett", "felett", "alatt" névutót, de a helyhatározói jelentés aktualizálódik. Mit tegyünk?
6. rész: A melléknévi igenév ideje és helye
Már Arany János is kifogásolta az „előttem szólott képviselő” típusú szerkezeteket, de a nyelvben logikát kereső nyelvhasználók ragaszkodnak hozzá. Nem kéne.
7. rész: Egyesszám-kedvelés
A magyar nyelv az indoeurópai nyelvekkel ellentétben inkább az egyes számot részesíti előnyben. Több alany után nem kell többes számba tenni az állítmányt, mint pl. az angolban.
8. rész: Szórendi kérdések
A magyar nyelvben az is-nek különböző funkciói vannak: kapcsoló, nyomatékosító, megengedő. A megengedő is másképp viselkedik, mint a többiek.
9. rész: Kőtőszó, utalószó
Vigyázzunk arra, hogy – Balázs Géza kifejezésével élve – „kopogóssá” teszi a mondatot, ha egy mondaton belül több hogy-os tagmondat következik egymás után.
10. rész: Pályamódosítás
Miközben olvasunk, általában előre gondolkodunk. Mondatmegértési stratégiánk néha tévesnek bizonyul, és menet közben át kell értékelni az addig olvasottakat.
