Az Európai Unió 2024-ben vezette be a mesterséges intelligencia szabályozását. A cél az volt, hogy az AI-rendszerek használatának keretet adjon. A mesterséges intelligenciáról szóló jogszabály jelentős hatással lehet a nyelvi iparra, és ezen belül is különösen a fordítóirodákra.
A gépi fordítás részleges alkalmazásával a fordítóipar az elsők között barátkozott meg a mesterséges intelligencia és a gépi tanulás alkalmazásával, már a 2010-es évek elején. Így voltaképp nem is volt olyan hatalmas ugrás a neurális fordítómotorok megjelenése és a 2023-ban elterjedt nagy nyelvi modellek használata.
E technológiák használata folyamatosan terjedt el, és a nyelvi iparnak volt lehetősége hozzászokni a korlátaihoz, megtanulni a veszélyeit, élni a lehetőségeivel.
A Slator egy 2024-es felmérése szerint a nyelvi szolgáltatók kétharmada rendszeresen használ valamilyen mesterséges intelligenciára épülő technológiát. Ez nemcsak fordítás lehet, hanem a szolgáltatás más részeit is érintheti. Például a Villámfordítás Fordítóiroda a projektmenedzsment folyamatába is beépíti az LLM-ek nyújtotta lehetőségeket, például az algoritmikusan nem szabályozható döntéseknél vagy a válaszidők csökkentése érdekében. A szakmánk nagyjából egyetért abban, hogy az új technológiát okosan kell használni, és a felhasználókat meg kell védeni a „nem okos” használat kockázatától.
Az Európai Unió AI Act-je az első olyan átfogó szabályozás a világon, amely különféle kockázati szintek alapján differenciált kötelezettségeket ró a mesterséges intelligencia rendszerek fejlesztőire, használóira és forgalmazóira. A fordítóipar elsősorban a használatában érintett.
Mi az AI Act, és hogyan érinti a nyelvi ipart?
Az AI Act mesterséges intelligencia rendszereket (AI systems) és általános célú AI-modelleket (GPAI models) szabályoz. A jogszabály négy kockázati kategóriát különböztet meg: elfogadhatatlan kockázatú, magas kockázatú, korlátozott kockázatú és minimális kockázatú rendszereket. Mindezek alapján eltérő kötelezettségeket ír elő a fejlesztők, a felhasználók és a forgalmazók számára. A cél egyértelmű: elérni az AI-rendszerek biztonságosságát, átláthatóságát, közben pedig támogatni az innovációt és erősíteni a (regionális) versenyképességet.
Kockázatalapú megközelítés
Az AI Act a mesterséges intelligencia rendszerek kockázatainak értékelésére és kezelésére épül. Nem a technológiát nézi, hanem azt, hogy mire használják. A jogszabály különbséget tesz az alábbi kockázati kategóriák között:
Elfogadhatatlan kockázat: Ide tartoznak azok az AI-rendszerek, amelyek súlyos társadalmi vagy személyes károkat okozhatnak, például manipulatív technikákat alkalmaznak. Ezeket a használati módokat az AI Act egyszerűen tiltja. Példák az elfogadhatatlan kockázatra a társadalmi pontozás és az emberek manipulálása.
Magas kockázat: Azok az AI-rendszerek, amelyek például biometrikus azonosításban, oktatásban vagy munkaerő-kezelésben működnek, különleges szabályozás alá esnek. Ha egy cég AI-t használ a munkavállalók teljesítményének értékelésére, az magas kockázatú rendszernek minősülhet, és szigorú követelményeknek kell megfelelnie. Egy fordítóiroda leginkább megrendelőként és nem szolgáltatóként végezhet ilyen tevékenységet.
Korlátozott kockázat: Ezeknek a rendszereknek átláthatósági követelményeknek kell megfelelniük. Ha például egy fordítóiroda AI-t alkalmaz gépi fordításra, gondoskodnia kell arról, hogy a felhasználók egyértelműen értesüljenek arról, hogy mesterséges intelligenciával kerültek kapcsolatba.
Minimális kockázat: Azok az AI-rendszerek, amelyek nem tartoznak a fenti kategóriák egyikébe sem, minimális szabályozás alá esnek (pl. egy számítógépes játék vagy e-mail spam szűrő).
Az AI Act hatása a fordítóirodákra
A fordítóirodák számára az AI Act jelentős változásokat hozhat. Az új jogszabály kötelezheti az irodákat arra, hogy alaposabban vizsgálják felül az AI-alapú eszközök használatát, különös tekintettel a magas kockázatú helyzetekre. A dokumentáció, a kockázatkezelés, a technikai megfelelés és az adatkezelési gyakorlatok mind szigorúbb szabályozás alá eshetnek.
Egy fordítóirodának például tájékoztatási kötelezettsége keletkezik, ha AI-t használ a szövegek fordítására, de részletes műszaki dokumentáció készítésére lehet köteles, ha a projektmenedzsment automatizálására készül. Ezenkívül biztosítania kell, hogy az alkalmazott AI-rendszer megfeleljen a jogszabályi követelményeknek, és garantálnia kell, hogy emberi felügyelet mellett működik, hogy elkerülje a hibás döntések meghozatalát.
A jogszabály területi hatálya
Az AI Act nemcsak az EU-ban működő vállalatokra vonatkozik, hanem azokra is, amelyek az EU-ban teszik elérhetővé AI-rendszereiket, függetlenül attól, hogy hol találhatók. Ez különösen fontos lehet globálisan működő fordítóirodák számára, amelyeknek figyelembe kell venniük az AI Act előírásait, ha az EU-ban kínálják szolgáltatásaikat. Nem mentesít például az, ha egy Magyarországon működő fordítóiroda egy kínai szoftvert “csak” használ.
Mikor lép hatályba az új rendelet?
Az AI Act 2024. augusztus 2-án lépett hatályba, és a jogszabály egyes rendelkezései különböző időpontokban lépnek érvénybe, az alábbiak szerint:
- 2025. február 2.: Az AI Act első rendelkezései hatályba lépnek, beleértve a tiltott AI-rendszerek alkalmazásának tilalmát.
- 2025. augusztus 2.: Az általános célú AI-modelleket (GPAI models) érintő kötelezettségek lépnek érvénybe.
- 2026. augusztus 2.: A fennmaradó kötelezettségek lépnek hatályba, ideértve a magas kockázatú AI-rendszerekre vonatkozó kötelezettségeket is.
- 2027. augusztus 2.: A jogszabály teljes mértékben hatályba lép, ideértve azokat az AI-rendszereket, amelyek az EU szabályozásai alapján már jelenleg is harmadik fél általi megfelelőségértékelést igényelnek, illetve azokat az AI-rendszereket, amelyek ilyen termékek biztonsági komponenseit képezik.
Új felügyeleti testületek és bírságok
Az AI Act létrehozza az új európai felügyeleti testületeket, amelyek feladata a jogszabály betartásának ellenőrzése. Ezek a testületek biztosítják, hogy az AI-rendszerek megfeleljenek az előírásoknak, és jelentős pénzbírságot szabhatnak ki azokra a gazdálkodó szervezetekre, amelyek nem tartják be a szabályokat. A fordítóirodák számára ezért kulcsfontosságú, hogy naprakész információkkal rendelkezzenek a saját AI-rendszereikkel kapcsolatban.
Az AI Act és a GDPR együtt
A GDPR, vagyis az Általános Adatvédelmi Rendelet, elsősorban az adatvédelemre és az egyének személyes adatainak kezelésére összpontosít. Fő célja az, hogy biztosítsa az egyének személyes adatainak védelmét, és szabályozza, hogyan gyűjthetik, tárolhatják és dolgozhatják fel ezeket az adatokat a vállalatok.
Az AI Act azonban egy szélesebb körű szabályozást vezet be, amely a mesterséges intelligencia rendszerek biztonságosságát, átláthatóságát és megbízhatóságát helyezi előtérbe. Míg a GDPR főként az adatok kezelésére és védelmére vonatkozik, addig az AI Act a mesterséges intelligencia rendszerek általános működésére, kockázatkezelésére, műszaki dokumentációjára és emberi felügyeletére összpontosít.
A fordítóirodák számára ez azt jelenti, hogy nemcsak az ügyfelek és az alkalmazottak adatainak védelmére kell figyelniük, hanem az AI-rendszereik teljes működésére és hatására is. A két szabályozás együtt alkalmazva biztosítja, hogy a mesterséges intelligencia rendszerek megfeleljenek a legmagasabb szintű biztonsági és adatvédelmi elvárásoknak, miközben növelik a munka hatékonyságát.
