Vajon a mesterséges intelligencia is fenekestül felforgatja a fordítási ipart?
A gépi fordításra ritkán mondják, hogy forradalmat okozna. Érdekes módon a gép a fordítás sebességével hagyja le az embert, mégis a terjedésének lassúsága okozhatja, hogy nem forradalomként, hanem az életünkbe lassan beszivárgó technológiaként tekintünk rá. Lassan pedig természetesnek vesszük, hogy a rendelkezésünkre áll, évről évre egyre jobb minőségben. Használjuk, örülünk neki, de nem változtatta meg az életünket.
A fordítás technológiájának első igazi forradalmát a fordítási memóriák (TM, translation memory) megjelenése hozta el. Állítólag már az 1970-es években jelen voltak a kutatóintézetekben, de csak az 1990-es években kezdte el őket használni a fordítóipar, és a 2000-es években váltak általánossá a nyelvi szolgáltatásoknál. A fordítási memória megoldást kínált arra a problémára, hogy az emberi képességek nemigen teszik lehetővé a napi néhány tízezer karakternél hosszabb szövegek “betűről betűre” történő lefordítását. A fordítási memória viszont képes eltárolni az egyéni fordítók vagy akár kisebb csoportok munkáját és újrahasználni a már elkészült részeket. Így az ismétlődő tartalmak fordítása szárnyra kapott, és a fordítás technológiája megkapta az első nagy hatékonyságnövelő eszközét. Így vált a fordítási memória az első fordítási forradalom motorjává.
A globalizálódó gazdaságban viszont ennél is több fordításra támadt igény. A többnyelvű használati utasítások, a több nyelven kommunikáló multinacionális vállalatok, a sok nyelvre lefordított prospektusok, gyógyászati eszközök, modern kütyük abba az irányba hajtották a gyártókat, hogy nagy volumenben, automatizáltan el tudják választani a már korábban lefordított tartalmakat az új részektől. Ez az igény hívta életre a fordítástámogató eszközöket (CAT, computer aided translation), amelyek még hatékonyabbá tették a fordítási memóriák használatát. Ezek a szoftverek a fordítók életét éppúgy megkönnyítik, mint a fordítással foglalkozó cégek munkáját, és a megjelenésük újabb lökést adott a fordítási memóriák használatának.
A fordítási memóriák terjedését segítő harmadik hullámot az internet általános használata hozta magával a 2000-es évek elején. A gyors kommunikáció és a fájlok küldése ugyanis szükséges volt ahhoz, hogy a munka több fordító szakember között megosztható legyen. Természetesen ma már nem tekintjük az internetet a gazdaság motorjának, hiszen természetesnek vesszük a létezését. Pedig nélküle nem sokra mennénk a fordítástechnológiával. Furcsa belegondolni, hogy a fordítást villamossal is lehet küldeni, biciklivel is át lehet adni.
Végül eljött az igény arra, hogy a sok megrendelőt, fordítót, nyelvi szakembert egyetlen üzleti rendszerben lehessen kezelni. A projektvezetők a legkisebb és a legnagyobb megrendelést is ki tudják szolgálni, de a munkájuk a két véglet esetében is szinte egyenlő költségű; amikor egy mondatot fordíttatnak 30 nyelvre, szinte ugyanannyit dolgoznak, mint amikor egy könyvnyi méretű használati útmutatóval teszik ugyanezt. Erre a problémára kínálnak megoldást a fordítási menedzsment szoftverek, azaz a fordítóirodák és a nagy lokalizációs osztályok projektmenedzsment rendszerei. A fordítást kezelő projektmenedzsment eszközök tették lehetővé, hogy nagyobb csapatok dolgozhassanak hatékonyan együtt. A megrendelő ezen a rendszeren keresztül adhatja át az igényét a fordítóirodának, és a fordítók, lektorok és szerkesztők is ezen keresztül kaphatják a megbízásaikat. Így hozta el a fordítási projektmenedzsment rendszer (TMS, translation management system) a fordítás második forradalmát, hiszen az egész fordítási iparág emberi ellátóláncának platformjává vált. Minden ezen keresztül jön és megy, ez a fordítóipar autópályája, azonban ezt még nem tekintjük annyira természetesnek, mint az internetet. (A Villámfordítás fejleszti a magyar piacra szánt NaVi fordítóirodai projektmenedzsment szoftvert, amely már a 3. generációnál tart.)
A fordítás harmadik forradalmát talán a nagy nyelvi modellek (LLM, large language model), a generatív mesterséges intelligenciák hozzák el. Bár az elsők között bemutatott és általánosan elérhetővé vált OpenAI ChatGPT és Google Bard kifejezetten nem gépi fordításra jött létre, mégis meglátta bennük a lehetőséget a nyelvi ipar. A tartalmakat ugyanis nem szükséges fordítani, ha eleve különböző nyelveken hozzuk létre (generáljuk) őket a generatív mesterséges intelligenciák segítségével. Használatuk még bőven kínál szakértői lehetőséget a nyelvi ipar dolgozóinak, hiszen nemcsak fejleszteni és használni kell a nagy nyelvi modelleket, hanem egyelőre ellenőrizni is szükséges a működésüket. Nemcsak a fordításokat érdemes lektorálni, hanem a gép által írt tartalmakat is. Egyelőre tehát a harmadik nyelvi forradalom sem veszi el az ember munkáját, sőt még az eddiginél is hatékonyabbá teszi.
Milyen furcsa belegondolni ebbe a harmadik fordítási forradalomba, amely nem a múltban történt, hanem talán a jövőben fog. A generatív mesterséges intelligencia rengeteg lehetőséget tartogat az ember számára, de természetesen kockázatokat is, és a bevett gazdasági gyakorlatok lerombolását is magában hordozza (mint a legtöbb innováció).
Az emberi evolúció egyik legfontosabb mérföldköve a beszéd kialakulása és a nyelv használata volt. Ez segítette a gyenge és kopasz majmot a tudás átadásában és az összefogásban. A beszéd óriási versenyelőnyt jelentett a természetben, és az emberi faj egyik legnagyobb erősségévé vált. Ha a nagy nyelvi modellek a kommunikáció képességét elsajátítják tőlünk, akkor ezzel a lépéssel nagyságrendet ugrik az emberi tartalomgyártás mértéke. Az utóbbi években becslések szerint az emberi szöveges tartalomgyártás elérte a napi 2,5 kvintillió (1030) byte-ot. Több karakter születik naponta, mint amennyi csillag van az egész világegyetemben. Vajon milyen mértékben növekszik ez tovább a generatív mesterséges intelligencia megjelenésével? Hogyan fogjuk tudni a sok szöveget elolvasni? És vajon nem kell-e attól tartanunk, hogy az egyik legjelentősebb erősségünket másra bízzuk? A cégvezetők már régen alkalmazzák a komparatív gazdaságban a funkciók kiszervezését, de jól tudják, hogy a vállalkozás szempontjából kritikus kompetenciákat meg kell tartani, házon belül kell megoldani. Nem lesz baj abból, ha a legnagyobb erősségünket kiszervezzük?*
*Erre a kérdésre a Villámfordítás válasza az volt, hogy az ügyfélszolgálata egy apró szeletét - kísérletképpen - egy robotra bízta. A weboldala jobb alsó sarkában megjelenő, apró chat ikonra kattintva egy hatmillió karakternyi íráson edzett robot jelenik meg, amely hajlandó válaszolni a fordítóirodával kapcsolatos kérdésekre. Azonnal tessék kipróbálni, ő is azonnal válaszol majd.
Szerzők:
Gál-Berey Tünde, szakfordító, a Villámfordítás vezetője
Dr. Bálint András, közgazdász, a Villámfordítás munkatársa
