Emberi fordítás, gépi fordítás, AI-fordítás - e kifejezések tartalma sokat változott az elmúlt néhány évben. Hol tartunk most Magyarországon?
A mesterséges intelligencia (AI) által érintett szolgáltatások között talán a fordítás és tolmácsolás szerepel legtöbb helyen az élen. A fordítással foglalkozó szakemberek számára ez nem akkora újdonság, hiszen a 2000-es években elérhetővé vált ilyen-olyan gépi fordítás és a 2010-es évek közepén a Google laborjából származó neurális gépi fordítás is jórészt mesterséges intelligenciára épült. A 2019-re elérhetővé vált nagy nyelvi modellek úttörője szintén a Google és a technológiájára építő OpenAI volt, akik most is élen járnak a terület fejlesztésében.
Az OpenAI épp a napokban adta ki a legfrissebb, GPT-5 nevű modelljét, amely minden korábbi megoldásnál többet tud. Na, forradalom azért nem történt, inkább továbbfejlesztésnek mondhatjuk, hogy a legutóbb kiadott modellt két hónap elteltével leváltotta egy még annál is frissebb. Körülbelül ilyen ütemben hódítja meg az AI a gazdaságot, kéthavonta látványos javulást elérve a lehetőségekben.
Tud az AI fordítani?
Igen, a legtöbb könnyen hozzáférhető nagy nyelvi modell hatalmas mennyiségű szöveg formájában kapta a tréningjét, így megtanult fordítani is. Kifejezetten fordításra kiképzett modellből még nem sok létezik, de az általános tudású AI-rendszerek, mint például a Google Gemini vagy a ChatGPT egész jól fordítanak, egész sok nyelvkombinációban. Az egy másik kérdés, hogy az “egész jó” az kinek és mire elegendő.
Ha egy fordításhoz értő nyelvész használja az AI-t, aki egyébként gép nélkül, maga is képes fordítani, akkor a kapott eredményt megnézve gyorsan kialakul egy elképzelése a fordítás minőségéről. Ha vacak, vagy hibás, vagy értelmetlen, azt percek alatt észre fogja venni. Ha hiányos vagy téves, azt már nem biztos, hogy észreveszi, hiszen ahhoz el kéne olvasni a teljes eredeti szöveget és összehasonlítani egy másik fordítással. Szóval ha a fordításban gyönyörű, kerek mondatokat lát, sajnos még akkor sem lehet biztos a fordítás jóságában. Ha viszont maga is lefordítja és átnézi az egészet, akkor ugrott a megtakarítás, hiszen akkor legalább annyiba került a feladat végrehajtása, mintha az emberi fordító nem vette volna igénybe a gép segítségét. Vagy többe.
Ha igen, akkor miért nem?
Szóval az AI tud fordítani, csak nem elég biztonságosan. Hogyan lehet akkor megőrizni az olcsóságot és biztonságot egyszerre? Itt jön képbe a fordítással foglalkozó szakember a fordítóirodában. Ő meg tudja “mérni”, hogy milyen minőségű az AI által készített gépi fordítás és meg tudja tenni a biztonsághoz szükséges intézkedéseket. Például eleve olyan típusú AI-t választ a fordításhoz, amely a szöveg szakterületén és az elvárt fordítási nyelveken jól teljesít. A fordítóirodák nagyon sokféle modellel dolgoznak, és azt a típust használják, illetve úgy állítják be őket, hogy a fordítás eleve a lehető legjobban sikerüljön velük.
Aztán a szakember más eszközöket is bevethet: lehet, hogy a korábbi fordításból már meglévő fordítási memóriát is használ, így csökkentve a bizonytalansági tényezőket. A kényes kifejezésekhez szószedetet készít, amelyet az egész szövegen át konzekvensen alkalmaz. Persze így is át kell néznie egy nyelvi szakértőnek a szöveget, ha biztosra szeretnénk menni, csak nem mindent, és nem olyan mértékben. A végeredmény olcsóbb lesz, mint gép nélkül lett volna, és az ember által garantált biztonság sem marad el.
Mire jó az AI fordítás, emberi ellenőrzés nélkül?
Nagyon sok dologra alkalmas a gépi fordítás, vagyis ahogy ma nevezzük, az AI-fordítás, emberi ellenőrzés nélkül is. Például ha a fordítás egy cég belső szakembergárdája számára készül, akkor úgyis sok okos emberi szem látja majd, észre fogják venni benne, ha valami félrement, nem fogja megzavarni őket a szöveg megértésében. Olykor mosolyognak egyet és mennek tovább. Hasonló a helyzet, ha egy diák kutat a külföldi szakirodalomban, vagy egy érdeklődő utánanéz egy kérdésnek idegen nyelven.
Az elmúlt évben sok vállalkozásban felmerült, hogy minek forduljon drága fordítási szakemberhez, ha megkaphatja a fordítást ingyen* is. Minek írasson szöveget szövegíróval, ha a ChatGPT megírja a kívánt blogposztot vagy termékleírást egy perc alatt költségmentesen. Van, amikor ez az elgondolás működik, de jelenleg még az a gyakoribb, hogy nem, vagy csak igen kockázatosan.
Mert vajon ha szlovákra fordítom a weboldalamat, akkor ki merem rakni a világ elé ellenőrzés nélkül? Meg merek venni egy autót az AI által írt, idegen nyelvű szerződés alapján? Felrakom-e a céges szerverre a gép által írt scriptet, anélkül, hogy egy programozó ellenőrizné? Nem jó ötlet.
* Az ingyenesség ebben az esetben valójában azt jelenti, hogy az ingyenes szolgáltatást igénybevevő a saját munkáját teszi bele az ellenőrzésbe, javításba, formázásba, és emellett vállalja a hibákból eredő kockázatot. Például ha elromlik az autóm és én otthon, hétvégén megjavítom “ingyen”, akkor annak azért vannak egyéb, járulékos költségei.
Mire kell a fordítóiroda?
Ahogy a korábbi példákból is látjuk, a fordítási szakemberek máshogy használják az AI-t. Nem csak egy csavarhúzójuk, hanem egy teljes szerszámosládájuk van. Hozzáértően kiválasztják a megfelelő eszközt, nem használnak “ingyenes” és ennek megfelelően a beadott információkon élősködő megoldásokat, amelyek garantáltan felhasználják és jó eséllyel kiszivárogtatják az adatokat.
A mesterséges intelligencia által készített fordítást a szakember a műhelyében teszteli, tovább javítja, azzal a céllal, hogy az valóban betöltse a célját. Végül hozzáértő csapattal ellenőrzi, egészen addig a szintig emelve a biztonságot, amelyet a megrendelője elvár tőle. A fordítással együtt szószedetet készít, memóriát épít, szükség esetén megformázza a dokumentumot.
Ha a megrendelő egy PDF katalógust szeretne fordíttatni, akkor a fordítóiroda grafikus szerkesztői valószínűleg meg tudják tartani a dokumentum formázását, így nem szimplán folyószöveget adnak vissza, amivel a megrendelőnek további gondja lenne, hanem igényes és használható fájlokat. Sok sikert annak, aki ezt a géptől szeretné kérni.
Ha valakinek egy hivatalos ügy intézéséhez van szüksége fordításra, akkor jelenleg nem sokra megy azzal, ha bedobja egy online fordítóba a szöveget és kimásolja az eredményt. Az így nyert fordítás - ha a vak szerencse folytán tartalmilag jó is lenne - nem tűnik majd hiteles információnak az okmányiroda, a hivatal vagy akár a munkahely, az iskola számára. A hivatalos ügyintézéshez szükséges fordítás lényege, hogy az eredeti dokumentum és a fordítás tartalmilag megegyezik, és ezt egy szakértő, aki erre jogosult, egy tanúsítvány formájában megerősíti. Ezt hívják tanúsított vagy záradékolt fordításnak: a fordítás szövege mellé a fordítóirodától egy kiegészítést is kapunk, amelyben az igazolja a körülményeket. Ilyesmit nem fogunk kapni a gépi fordítást szolgáltatóitól.
Minden fordításnak megvan a feladata
Mire használható tehát a gépi fordítás 2025-ben? A válasz a felhasználó céljától és kockázattűrő képességétől függ. Gyors, tájékozódó jellegű fordításokhoz, belső kommunikációhoz vagy alacsony kockázatú feladatokhoz, ahol az esetleges hibák nem okoznak jelentős kárt, az AI-alapú eszközök már most is kiváló és költséghatékony megoldást jelentenek. Azonban, amint a tét növekszik – legyen szó nyilvános weboldalról, szerződésről, cikkről, szórakozásról vagy hivatalos ügyintézésről –, az emberi szakértelem, a minőségbiztosítás, a felelősségvállalás és az adatbiztonság továbbra is megkerülhetetlen.
A kérdés 2025-ben már nem az, hogy a gép vagy az ember fordít-e jobban. A lényeg az, hogy a kettő együttműködéséből hogyan születik meg a célnak leginkább megfelelő eredmény.
