Fordítás 0-24

Témakörök

  • Terpeszkedő kifejezések
  • Határozói igenév állítmányi szerepben (lenni+HI)
  • Melléknévi igenév állítmányi szerepben

A mondat igei részével kapcsolatos problémák

1) Terpeszkedő kifejezések

A pályázatok elbírálása még nem történt meg.

A magyar mondat igei része akkor okoz problémát a fordítóknak, ha személytelenül kell fogalmazni. Az angol nyelvben a személytelen megfogalmazást könnyíti, hogy szinte minden igéből lehet szenvedő alakot képezni, tehát a mondatban nincs szükség cselekvő alanyra.
Gyakran megtörténik, hogy a magyarban is szeretnénk elkerülni a cselekvő alany megnevezését, de a magyar igékből nem lehet szenvedő alakot képezni (illetve lehet, csak régiesen hangzik, vö. a pályázatok még nem bíráltattak el). Ilyenkor használják a magyarban az ún. „terpeszkedő kifejezéseket”, amelyek egy -ás, -és végű főnévből (elbírálás) és egy szemantikailag üres, funkcionális igéből állnak (pl. történik). A "terpeszkedő kifejezés” meglehetősen elítélően hangzik, pedig néha tényleg szükségünk van erre a főnévből és igéből álló analitikus szerkesztésmódra. Ha viszont nincs, akkor használhatunk határozatlan alanyt (többes szám harmadik személyű igei állítmányt) vagy kontextuális (a közlési helyzetből kikövetkeztethető) alanyt.

  • Szerkesztés előtt:
    A pályázatok elbírálása még nem történt meg.
  • Szerkesztés után:
    A pályázatokat még nem bírálták el. (általános alany)
    A Bizottság még nem bírálta el a pályázatokat. (kontextuális alany)

2) Létige és határozói igenév 

*Meg lett vizsgálva, *ki lett mutatva

A magyarból hiányzó illetve régiesen hangzó szenvedő szerkezetek (*megvizsgáltattatott, *kimutattatott) másik sokat vitatott pótléka a létigével egybeszerkesztett határozói igenév (*meg lett vizsgálva, *ki lett mutatva). Kerülését Szepesy Gyula a nyelvi babonák között emlegeti, hivatkozva számtalan példára, amikor a fenti szerkezet ellen valóban semmi kifogásunk nem lehet (vö.: Zöldre van a rácsos kapu festve.). Igaza van a szerzőnek, valóban nem általában jelent problémát ez a szerkezet, hiszen állapot leírására tökéletesen alkalmas, de amire a fordítók használják (az indoeurópai nyelvek személytelen mondataiban található szenvedő szerkezetek jelentésének visszaadására), arra csak korlátozott mértékben alkalmas. Próbáljunk csak meg egy oldalon több létige + határozói igeneves szerkezetet használni egymás után, mindjárt megérezzük, mennyire idegenszerűvé teszi a magyar szöveget.

  • Szerkesztés előtt:
    A hivatalos nyelvek felsorolása azóta többször lett módosítva.
  • Szerkesztés után:
    A hivatalos nyelvek felsorolását azóta többször módosították.

3) Befejezett melléknévi igenév állítmányi szerepben

*A szennyvizek elvezetése még nem megoldott.

A befejezett melléknévi igenév használata állítmányi szerepben nem más, mint a harmadik megoldási kísérlet ugyanarra a problémára (a személytelen fogalmazást lehetővé tevő szenvedő igealakok hiányának a pótlására). A melléknévi igenévi állítmány lehetővé teszi, hogy csak a tényre koncentrálva, a cselekvő alany (ebben az esetben a felelős vagy felelősök) megnevezése nélkül tudjuk a mondatot megfogalmazni (nem kell rámutatnunk, hogy kinek kellene megoldani a szennyvizek elvezetését). A befejezett melléknévi igenév állítmányi használata körül nagy vita zajlott a magyar nyelvhelyességi szakirodalomban Lőrincze Lajos és Szepesy Gyula között, aki „tötözésnek” nevezte a jelenséget a t mássalhangzó túltengése miatt. Érdekes módon sokan éppen a létigés határozói igenevet akarják elkerülni a melléknévi igenév használatával: a nincs megoldva helyett használják azt, hogy nem megoldott, a van berendezve helyett azt, hogy berendezett. A többes szám harmadik személyű határozatlan alany ilyenkor rendszerint megoldja a problémát.

  • Szerkesztés előtt:
    A szennyvizek elvezetése még nem megoldott.
  • Szerkesztés után:
    A szennyvizek elvezetését még nem oldották meg.