Az előadás tematikája
GR 1: Grammatikai konkretizálódás és generalizálódás
Bevezetés a grammatikai átváltási műveletekben. A grammatikai terminus két értelme. Miért érdemes foglalkozni a grammatikai átváltási műveletekkel? A nyelvek közti mondatépítési különbségek, mint „útelzárások”. Egyik irányban kötelező, másik irányban fakultatív műveletek. A grammatikai átváltási műveletek típusai. Plusz és mínusz kategóriák. Jakobson a plusz kategóriákról. A grammatikai konkretizálódás definíciója. A grammatikai generalizálódás definíciója. A tudatos konkretizálás definíciója. A nemek és személyes névmások szerepe az IE nyelvekben, mint a konkretizálódás oka. A nemek hiánya és a személyes névmások kimaradása a magyarban, mint a generalizálódás oka. Példák a generalizálódás okozta bizonytalanságra, félreérthetőségre. A félreérthetőség kiküszöbölése tudatos konkretizálással. Tudatos konkretizálás a szereplők neve alapján. A megnevezés problémái. Tudatos konkretizálás a szereplők neme és kora alapján. Tudatos konkretizálás a szereplők rangja, foglalkozása, és az aktuális beszédhelyzetben betöltött szerepe alapján. Tudatos konkretizálás valamelyik másik szereplő nézőpontjából.
A grammatikai konkretizálódás, generalizálódás és a tudatos konkretizálás összefoglalása: a műveletek általános jellemzése, jellemző irányok, a műveletek elvégzésének oka. Automatikus és kötelező művelet vagy fakultatív? A kétféle explicitáció megkülönböztetése: a konkretizálódás a M-IE fordításban automatikus és kötelező tehát nyelvspecifikus explicitációnak tekinthető, míg a tudatos konkretizálás IE-M irányban fakultatív, tehát fordításspecifikus explicitációnak tekinthető. A grammatikai átváltási műveletek első két típusát a következőképp határozzuk meg:
A konkretizálódás definíciója
A grammatikai konkretizálódás a fordításban rendszeres átváltási művelet, amelynek során a fordítók a FNY-ben hiányzó és a CNY-ben meglévő grammatikai kategóriák miatt szükségszerűen konkretizálni kényszerülnek.
A generalizálódás definíciója
A grammatikai generalizálódás a fordításban rendszeres átváltási művelet, amelynek során a fordítók a FNY-ben meglévő és a CNY-ben hiányzó grammatikai kategóriák miatt szükségszerűen általánosítani kényszerülnek.
Megosztás
Kapcsolódó cikkek
1. rész: Az átváltási műveletek típusai
Klaudy Kinga Bevezetés a fordítás gyakorlatába című egyetemi tantárgyának előadásait a Villámfordítás Fordítóiroda videón közvetíti. Az előadásokon konkrét példák alapján ismerkedünk meg az átváltási műveletekkel.
2. rész: Lexikai konkretizáció és generalizáció
A jelentések szűkítése során a fordító egy általános (tág) jelentésű FNY-i szót (pl. ’mond’, ’kezd’, van, jön) egy konkrétabb (szűkebb) jelentésű CNY-i szóval feleltet meg (pl. ’hálálkodik’, ’nekilát, belefog’ ‘lapul’, ‘fortyog’, felbukkan).
3. rész: Jelentések összevonása és felbontása
A jelentések összevonása során a fordító a több szóval kifejezett FNY-i jelentést (pl. ’started sipping’, ’sagte er laut’, pocsuvsztvoval roboszty’) egyetlen CNY-i szóba vonja össze, sűríti bele (pl. ’belekortyolt’, ’ráförmedt’, ’megszeppent’).
4. rész: Jelentések kihagyása és betoldása
A jelentések kihagyása során bizonyos FNY-i jelentések, amelyek a háttérismeretek különbségei miatt a CNY-i olvasó számára semmit nem jelentenek, magyarázat nélkül nem érthetők, magyarázatuk viszont nem lenne helyénvaló, kimaradnak a fordításból.
6. rész: Teljes átalakítás és kompenzálás
A jelentések teljes átalakítása során a FNY-i jelentést olyan CNY-i jelentéssel cseréljük fel, amely látszólag semmiféle értelmi, logikai kapcsolatban nincs az eredetivel. A pudingból hogyan lesz palacsinta és a roseibniből hogyan lesz omlett a fordításban?
8. rész: Felemelés és lesüllyesztés
A grammatikai felemelés olyan fordítási művelet, melynek során a FNY-i mondat bizonyos alárendelt elemeit a fordító a CNY-ben felemeli a mondat szintjére, önálló mondategységgé (predikatív egységgé) alakítja.
9. rész: Grammatikai betoldás és kihagyás
A grammatikai betoldás olyan fordítási művelet, amelynek során a fordítók a CNY szövegbe olyan grammatikai (funkcionális) elemeket toldnak be, amelyek a FNY szövegben nem szerepeltek, de a CNY mondat megszerkesztéséhez szükség van rájuk.
10. rész: Áthelyezések, szórendi műveletek
A grammatikai áthelyezés a fordításban olyan rendszeres átváltási művelet, melynek során a fordítók a CNY-ben megváltoztatják a FNY-i mondat elemeinek sorrendjét, azaz a szórendet.
11. rész: Grammatikai cserék
A grammatikai csere a fordításban olyan rendszeres átváltási művelet, melynek során a fordítók a CNY-ben megváltoztatják a FNY-i mondat elemeinek grammatikai formáját, szófaját, mondatrészi szerepét.
