A Villámfordítás Fordítóiroda 60+ nyelve közül kiemelt jelentőségű a kínai fordítás. Kínai fordító munkatársaink szöveges dokumentumok kínairól magyarra és magyarról kínaira fordítását végzik.
Árajánlat kérése
Kínai-magyar és magyar-kínai szakfordítás, lektorálás és hivatalos fordítás
A teljes körű internetes ügyintézés révén páratlanul kedvező kínai fordítási árak, az okleveles kínai szakfordító munkatársainknak köszönhetően pedig kimagasló minőség az, amelyet megrendelőinknek kínálunk.
A pontos ajánlati ár és határidő kínai fordítás esetén azonnal megtekinthető, illetve árajánlatunk PDF-ben is letölthető. A fordítási határidőre és minőségre garanciát vállalunk.
Árak és határidők Árajánlat kérése
Kínai fordítás, kínai szakfordítás, kínai tolmács a Villámfordítás fordítóirodában
A kínai újév
A kínai újév vagy holdújév a világ népességének egynegyede számára az év legnagyobb ünnepe, és nem csak Kínában, de Kelet-Ázsia más országaiban is ünneplik. Ebben az időszakban nagyon nehezen elérhető a kínai fordítás és a kínai tolmácsolás, ugyanis a kínai fordító és tolmács is valószínűleg ünnepel.
A tavaszünnep (kínaiul: csungyie, "tavaszünnep") időpontja évről évre változik: az európai naptár február 4-éhez legközelebb eső újhold napján van. Ez azt jelenti, hogy a tavaszünnep mindig január 21. és február 21. közé esik.
A tavaszünnep a tavasz s egyben az új év kezdete, s mint ilyen, két célt szolgál: a nagycsaládok tagjai összegyűlnek és megajándékozzák egymást, másrészt pedig ilyenkor búcsúztatják az óévet, és biztosítják a szerencsét az új évre. Az ünnepre való készülődés már hetekkel korábban elkezdődik.
Mivel az újév napja meghatározó az egész évre nézve, nagyon fontos, hogy ilyenkor minden jól alakuljon. Nem szabad negatív jelentésű szavakat kiejteni, halált, kísérteteket emlegetni – a „négyes” szám kimondása is tilos, mert hasonlóan hangzik, mint a „halál” (szi). A következő években a kínai újév dátumai (és utána a zárójelben a kínai állatövi jegyek): 2018. február 16. (Kutya), 2019. február 5. (Disznó), 2020. január 25. (Patkány), 2021. február 12. (Bivaly), 2022. február 1. (Tigris)
A tavaszünnep (kínaiul: csungyie, "tavaszünnep") időpontja évről évre változik: az európai naptár február 4-éhez legközelebb eső újhold napján van. Ez azt jelenti, hogy a tavaszünnep mindig január 21. és február 21. közé esik.
A tavaszünnep a tavasz s egyben az új év kezdete, s mint ilyen, két célt szolgál: a nagycsaládok tagjai összegyűlnek és megajándékozzák egymást, másrészt pedig ilyenkor búcsúztatják az óévet, és biztosítják a szerencsét az új évre. Az ünnepre való készülődés már hetekkel korábban elkezdődik.
Mivel az újév napja meghatározó az egész évre nézve, nagyon fontos, hogy ilyenkor minden jól alakuljon. Nem szabad negatív jelentésű szavakat kiejteni, halált, kísérteteket emlegetni – a „négyes” szám kimondása is tilos, mert hasonlóan hangzik, mint a „halál” (szi). A következő években a kínai újév dátumai (és utána a zárójelben a kínai állatövi jegyek): 2018. február 16. (Kutya), 2019. február 5. (Disznó), 2020. január 25. (Patkány), 2021. február 12. (Bivaly), 2022. február 1. (Tigris)
Néhány érdekesség a kínai nyelvről
A kínai nyelv (pinjin hanjü, ill. pinjin csungven) a sino-tibeti nyelvcsalád tagja. Habár a kínai nyelv több önálló nyelvnek is tekintett nyelvváltozatra oszlik, írott formájában lényegében egyetlen kínai nyelv létezik. Mindez azonban nem jelenti azt, hogy csak egyfajta kínai írás létezne. A kínai karakterek már mintegy 3000 éve kialakultak. Ezek az ősi betűk alkotják a tradicionális kínai írást, amely mára csak Tajvanon maradt hivatalos írásmód. A Kínai Népköztársaságban a Mao Ce-tung által bevezetett egyszerűsített kínai írást használják. A kínai legelterjedtebb latin betűs átírása a pinjin (pinyin). A kínai nyelv tonális nyelv, tehát az egyes szótag kiejtésénél figyelni kell annak tónusára. A legelterjedtebb mandarin nyelvben négy tónus van, de főleg a déli nyelvek általában több (6-10) tónusú nyelvek.
Jelenleg a világon legtöbb ember a kínai nyelvet beszéli anyanyelveként, mintegy 1,2 milliárdan. Hivatalos nyelv Kínában, Tajvanon, Szingapúrban, illetve az ENSZ hivatalos nyelvei között is szerepel.
A kínaiak nyelvi elvei különböznek a nyugatiakéitól, részben a kínai írásjelek egységesítő hatása miatt, részben Kína Európától különböző társadalmi és politikai fejlődése miatt. Míg a Római Birodalom eltűnése után Európa nemzetekre oszlott, melyek azonosságát gyakran nyelvük adja, Kína megőrizte kulturális és politika egységét, és a birodalomban közös írott szabványt tartott érvényben, noha a beszélt nyelvek különbözősége összehasonlítható az európaiakéval. Ennek eredményeképpen a kínaiak élesen megkülönböztetik az írott nyelvet (wen) és a beszélt nyelvet (yu). Az írott és beszélt formák egységes megkülönböztetése kevésbé szigorú a kínai nyelv esetén, mint a nyugatiak esetén. Az írásra Kínában egyetlen szabvány van mindmáig.
A kínai nyelv nem egységes, hanem több önálló nyelvre (nyelvváltozatra) oszlik. Ezek a nyelvek egy máshonnan származó kínai számára érthetetlenek, bár szokásos jelenség, hogy a kínaiak több nyelvváltozatot is ismernek. Az ország nagy részén a mandarin nyelv (putonghua) az elterjedt, amely egyben Kína, Szingapúr és Tajvan hivatalos nyelve, de jelentős még a vu (wu) és a kantoni nyelv is, amely Makaó és Hongkong különleges státusú területein hivatalos nyelv. Mintegy 160 millióan beszélik továbbá a kan (gan), a hakka, a hsziang (xiang) nyelvet, illetve a min nyelvek jelentősebb képviselőit (fucsoui, tajvani, hainani). A kínai nyelvet négyféle karakterrendszerrel szokták leírni.
Jelenleg a világon legtöbb ember a kínai nyelvet beszéli anyanyelveként, mintegy 1,2 milliárdan. Hivatalos nyelv Kínában, Tajvanon, Szingapúrban, illetve az ENSZ hivatalos nyelvei között is szerepel.
A kínaiak nyelvi elvei különböznek a nyugatiakéitól, részben a kínai írásjelek egységesítő hatása miatt, részben Kína Európától különböző társadalmi és politikai fejlődése miatt. Míg a Római Birodalom eltűnése után Európa nemzetekre oszlott, melyek azonosságát gyakran nyelvük adja, Kína megőrizte kulturális és politika egységét, és a birodalomban közös írott szabványt tartott érvényben, noha a beszélt nyelvek különbözősége összehasonlítható az európaiakéval. Ennek eredményeképpen a kínaiak élesen megkülönböztetik az írott nyelvet (wen) és a beszélt nyelvet (yu). Az írott és beszélt formák egységes megkülönböztetése kevésbé szigorú a kínai nyelv esetén, mint a nyugatiak esetén. Az írásra Kínában egyetlen szabvány van mindmáig.
A kínai nyelv nem egységes, hanem több önálló nyelvre (nyelvváltozatra) oszlik. Ezek a nyelvek egy máshonnan származó kínai számára érthetetlenek, bár szokásos jelenség, hogy a kínaiak több nyelvváltozatot is ismernek. Az ország nagy részén a mandarin nyelv (putonghua) az elterjedt, amely egyben Kína, Szingapúr és Tajvan hivatalos nyelve, de jelentős még a vu (wu) és a kantoni nyelv is, amely Makaó és Hongkong különleges státusú területein hivatalos nyelv. Mintegy 160 millióan beszélik továbbá a kan (gan), a hakka, a hsziang (xiang) nyelvet, illetve a min nyelvek jelentősebb képviselőit (fucsoui, tajvani, hainani). A kínai nyelvet négyféle karakterrendszerrel szokták leírni.
Forrás: Wikipedia és saját gyűjtés
Kínai fordítás és kínai tolmácsolás kapcsán kérdéseivel forduljon bizalommal ügyfélszolgálatunkhoz.
A Villámfordítás Fordítóiroda elérhetősége:
- Online ügyfélszolgálat: villamforditas.hu
- E-mail: info@villamforditas.hu
- Telefon: +36 1700 1500
- Cím: 1131 Budapest, Babér utca 1-5.
