Niki nem ma kezdte az ipart. Már rég elfogadta, hogy mivel ő nem „művet”, hanem „szakot” fordít, ezért a megrendelői nem tüntetik fel a nevét a munkái alatt. Így hát annál jobban megörült, amikor egyszer csak az ügyfele felajánlotta, hogy a szerző mellett mostantól az ő neve is megjelenhet. Végre!
(Photo by Zoltan Tasi on Unsplash)
10 éve egy tuti név még erőforrásnak számított: ha tudtad, ki ért valamihez és még egy számod is volt hozzá, te voltál a Jani. Az alvállalkozói lojalitás megszerzésére és megtartására nem igazán volt törekvés, a munkák lebegtetésével, szigorú elszámoltatással és kőkemény versenyeztetéssel tartotta fenn egy vállalat azt a munkaerőkapacitást, amit a vevői megkívántak. Ma már más szelek fújnak, legalábbis a fenntartható, átlátható és értékteremtő vállalkozások földrészén.
Értékteremtés
A fordítóiparban az értéklánc akár 6-8 szemből is állhat, és szándékosan nem használom a piramis kifejezést, mert nem szeretném bevezetni a hierarchiát a modellbe. Minden fordítóipari termék és szolgáltatás alapja a nyelvi teljesítmény, amelyet az esetek jelentős részében külső alvállalkozó hoz létre. Az most mindegy, hogy ez egy fordítás, lektorálás, egynyelvi lektorálás, lokalizálás, transzkripció, szövegírás – lehet bármi, ami az értékteremtés alapját adja. Ideális esetben erre épülnek fel a következő szakaszok szereplői által hozzáadott értékelemek. Így, ha a lánc minden eleme tökéletesen végzi a dolgát, eredményként létrejön az ügyfél által óhajtott paraméterekkel bíró termék.
Ha a régi modellt követjük, mindenki csak annyit tud a folyamatban előtte és utána álló szereplőről, hogy létezik, azt is csak amolyan valószínűsíthető felhőként megélve. Minden információ, ami nevet ad a szereplőknek, mélyen el van temetve a vállalatirányítási rendszerek adatbázisaiban. Egy név ugyanis kockázatot jelent, mert ha kiderül, akkor a vevő közvetlenül is megkeresi, neki pedig majd olcsóbban adja magát. Az információ veszélyes, kijátsszák ellenem és én húzom a rövidebbet. Én nem akartam ilyen üzleti modellt.
FÉM
Mire épít a fenntartható értékteremtés modellje? Valószínűleg nem bírnám lehunyni a szemem esténként, ha az oly sok közös munkával összekovácsolódott fordítói együttműködéseink egy név elhallgatásán múlnának. Nem hiszem, hogy lojalitást ki lehet érdemelni információk elhallgatásával, az értékteremtésben résztvevő szereplők dugdosásával. Egyszerűbben fogalmazva: emberileg szomorú, üzletileg pedig igen sikertelen lennék, ha egy tehetséges fordítót csak azért veszítenénk el, mert másnak is elárultam a nevét. Persze azt a környezetet, amiben egy szabadúszó kreatív értékteremtő (jelen esetben fordító, tolmács, DTP-s, szövegíró) biztonságban érzi magát, nekünk, vállalkozóknak kell megteremtenünk. Olyan egyszerű, innovatívnak kicsit sem nevezhető eszközökről beszélek, mint a rugalmas fizetés, a teljes napot átívelő szupport, a jókedvű kommunikáció és a vállalkozói felelősség vállalása.
De most következik a legizgalmasabb rész!
Amikor egy vállalkozás így éli mindennapjait, óhatatlanul átragad a partnereire is az igény a jókedvű és tiszta működésre. Ha a vállalkozásod pozitív szemléletű és transzparensen használod a fenntartható modell kipróbált és bevált eredményeit, megtalálnak azok a partnerek, akik hasonlóan gondolkodnak. Szépen lassan átáramlik a jókedv abba a környezetbe, amire közvetlenül hatásod van. Ez is társadalmi felelősségvállalás, legalábbis szerintem.
Name your translator!
Bizonyíték kell? Nagyon sok érvem, adatom és bizonyítékom van a fentiek mellett, de íme egy, amelynek konkrét, látható eredménye is van. Nemrég megkeresett a Nexus Magazin magyarországi csapata, akikkel pár hónapja már tart az együttműködésünk. Tart??? Szárnyal és mintapéldája annak, hogy simul össze két teljesen más core business-t magának valló vállalkozás. A magazin szerkesztőiben egyértelműen megfogalmazódott az igény, hogy nevezzük nevén az értékteremtőt. Olyan egyszerű, és kicsit szégyellem is magam, hogy nem én fogalmaztam meg ezt ilyen kézzelfoghatóan. Nevezd meg a fordítót!
Eddig is igyekeztünk transzparensen kezelni az értékteremtés minden lépését, a lehető legtöbb elismerést kínálni a szereplőknek, de ezt most egy új szintre emeljük. Igen, itt már nem félek hierarchiát megfogalmazni. A magazinnal való együttműködés pilot projektje után tudatosan és hangosan szeretnénk megadni a lehetőséget a fordítóinknak, hogy a nevük mostantól ne csak company asset legyen, hanem elismerés.
