Vajon az elterjedt CAT szoftverek beszerzése tényleg megkerülhetetlenné vált, vagy azért lehet élni (és dolgozni) nélkülük 2024-ben?
Nehéz kérdés ez, mert nálunk, a Villámfordításnál mindent memoQ-ban csinálunk, néha még azt is, amit nem lehet. Ezért hajlamosak vagyunk nélkülözhetetlennek tartani. Azért persze van olyan projektünk, ahol eltekintünk tőle. Például ott, ahol annyira nyakatekert lenne a folyamat, hogy inkább sóhajtunk egyet és lemondóan a memoQ felirat melletti “NemoQ” folyamatot valósítjuk meg.
Használunk egyébként mást is, konkrétan vagy tízféle különböző CAT eszközt, például Tradost, Memsource-ot, Smartlingot, Easylinget, Wordfastot, SmartCAT-et, MateCAT-et, XTM-et, Poeditet, Across-t és sorolhatnám még.
Ha az ügyfelünknek szüksége van rá, mi szívesen bevetjük a tech-tudásunkat. De ha van választásunk, mindig visszanyúlunk a memoQ-hoz.
Ki milyen CAT-et használ?
A Villámfordításnak dolgozó szabadúszó szakemberek nagy része is memoQ-os (vagy memoQ-os is). Talán van ebben némi hazafias büszkeség is, hiszen ebben az országban találták ki ezt a szoftvert, sőt még ismerjük is a három jóembert, akinek kipattant a fejéből a zseniális gondolat (majd beletettek egy évtizedet az életükből, hogy megvalósítsák). Én egyetemista koromban, amikor először fordítottam pénzért, az egyik első próbanyuszi voltam, egy hosszú és bonyolult e-learning projekttel. A mostani helyzethez képest még csak ímmel-ámmal működött, de már akkor is szerethető volt.
A nekünk dolgozó fordítók másik része Trados-t használ, ami a részünkről teljesen oké, szeretjük mi azt is. Végülis még mindig a Trados a szakmánk iparági standardja, a világ legelterjedtebb CAT eszköze, az etalon, amit a legtöbben használnak. A többi CAT szoftvert elég kevesen ismerik és használják itthon, de szerencsére a legtöbbjük memoQ-kal megkerülhető.
Előnyben van a CAT-es fordító?
Mennyire kell a memoQ és/vagy Trados a szabadúszó fordítónak? Mivel nálunk a projektek túlnyomó többsége memoQ-ban fut, így a tőlünk érkező munkák nagyobb része is CAT-eszközzel dolgozó fordítókhoz kerül. Úgy 95% az arány. A többiek sajnos csak a maradék 5%-on dolgozhatnak. A CAT-esek így több megbízást kapnak tőlünk, és ha a sikert a megbízások számával, mennyiségével mérik, akkor mondhatjuk, hogy ők jobban járnak. Nyilván mással is lehet mérni…
A CAT eszközök viszont drágák. Az ingyenesek fapadosak, a próbaverziók lejárnak, úgyhogy előbb-utóbb meg kell venni egy fizetőset.
A memoQ sem olcsó, de talán egy kicsit kevésbé drága, mint a Trados. Egy fordító tehát mindenképp kénytelen rááldozni 150 ezer forint körüli összeget egy jó CAT-eszközre. Ráadásul ez nem is örökké tartó befektetés, ugyanis a szoftverek elavulnak, időnként meg kell őket újítani, ami újra és újra pénzbe kerül. Azt hiszem, egyszer kiszámoltuk, hogy négyévenként körülbelül újból kifizeti az ember az árukat. Persze ez bevett gyakorlat a világban, például a mobiltelefonom is leírja magát nullára négy év alatt: ha addig nem törik el, akkor használhatatlanná avul.
Szóval meg kell venni a CAT eszközt, drágán. De hát nem kell ezen sokat pörögni, hiszen minden szakmában vannak kiadások, költségek, a CAT is csak egy munkaeszköz a számunkra. A jogász is megveszi a saját jogtárát, a könyvelő is a könyvelőprogramot, a programozó is fizetős fejlesztőeszközöket használ, a villanyszerelő pedig hozza magával a saját szerszámosládáját, így van ez mindenkivel. Az eszközök drágák, de szükség van rájuk, ráadásul elég bonyolultak ahhoz, hogy az ügyfelek ne tudják használni, ezért még némi extra értéket is kölcsönöznek a szakembernek. Nem mindenki tud ám memoQ-ban fordítani!
Ha valaki nem tud CAT-et venni, kérhet tőlünk
Jó, hát saját memoQ nélkül is el lehet karistolni. Nekünk a Villámnál például van 15 mobil licencünk hozzá. Ezek kábé aranyárban vannak a sima Translator Pro-hoz képest, viszont néhány kattintással oda tudjuk őket adni a fordítóknak, hogy dolgozzanak velük. A célunk az, hogy akiknek nincs saját licencük, például a még kisebb jövedelmű pályakezdők vagy az épp nehéz anyagi helyzetben lévő kollégáink is dolgozhassanak ezekkel a mobil licencekkel. Fontosnak tartjuk, hogy ezekben az egyedi esetekben is tudjunk megoldást kínálni, segíteni.
A mobil licencet igénylő fordító partnereink pedig értékelik ezt a segítséget; csak néhány órára, legfeljebb néhány napra veszik igénybe a lehetőséget egy-egy projekt erejéig, és rögtön vissza is adják, amikor már nem kell. Így sok fordítónál megfordulhat a memoQ egy hónapban és jut mindenkinek.
Aki viszont nem pályakezdő fordító, vagy nincs szüksége támogatásra, az jobb, ha a saját munkaeszközével dolgozik. Így nem veszi el a tényleg rászorulóktól a lehetőséget és gyorsabban, rugalmasabban is tud haladni a munkájával: például nem kell attól tartania, hogy néhány óra múlva át kell adnia a hozzáférését valaki másnak. A fordítóirodáktól is könnyebben kap munkát az, akinek megvan a saját eszköztára, hiszen azzal nincs plusz feladat, nem kell külön mobil licencet osztani neki fordítás előtt. Melyik szakembert hívják többször vajon, azt, aki hozza a saját szerszámosládáját, vagy olyat, aki a munka előtt gyorsan kölcsönkér tőlünk egy csavarhúzót?
Egy szónak is száz a vége: a címben lévő kérdésre a válaszunk és egyben a tanácsunk, hogy aki szakfordítással foglalkozik és hosszú távon tervez a szakmában, az rendelkezzen saját “szerszámosládával”, ami legalább egy memoQ-ot vagy Trados-t tartalmaz. Akinek még nincs, számtalan lehetőséget találhat arra, hogy a listaárnál olcsóbban vásároljon. Például a PROZ TGB oldalán havonta jelennek meg új akciók és a fordit.hu is évente többször kínál 30-40%-os kedvezménnyel memoQ és Trados szoftvereket. Ha már itt tartunk, gyakran fut memoQ-os promó, amelyhez tréning is kérhető. Akinek pedig most még nincs lehetősége vásárolni, számíthat ránk, továbbra is tudunk adni mobil licencet a munkájához - amíg nem érik meg benne az elhatározás, hogy sajátot szeretne.
