Fordítóiroda
NYITVA vagyunk! Koronabiztos irodában fogadjuk.

Mikor van szükség szerkesztésre a fordítás után és mikor felesleges? Néhány szemléletes példa következik.

 

Az esetek többségében a fordítóiroda a fordítást valamilyen fordítástámogató szoftverben végzi. Ez nem azonos a gépi fordítással, inkább úgy segíti a munkánkat, mint varrást a varrógép, azaz számos előnye van. A fordítástámogató programok azonban csak a szöveges fájlok fordítását támogatják, a képekét nem. Ha mégis "képet" kell fordítanunk, akkor belép a folyamatba a grafikai szerkesztő (DTP-s) szakember, ugyanis ilyenkor valamilyen szöveges formátumra kell alakítania a fájlt.

Nagyon gyakori, hogy PDF-formátumban kapjuk meg a fordítandó szöveget, ezt pedig át kell alakítanunk a fordítás előtt. Ilyenkor első körben megpróbáljuk kideríteni, hogy mi volt az eredeti program (Word, InDesign, Illustrator, Photoshop, AutoCAD stb.), amelyben a dokumentum készült és igyekszünk a forrásfájlt elkérni a megrendelőnktől. Ha oda tudja adni, meg van mentve a helyzet, mert az eredeti fájl birtokában nem kerül plusz időbe és költségbe az átalakítás, illetve a lefordított szöveg is szépen követi az eredeti formátumot. (Azért csak “szépen” és nem “tökéletesen”, mert a két nyelv közötti szöveghossz-különbség vagy a betűtípusokból hiányzó ékezetes karakterek jelenthetnek kisebb-nagyobb eltérést.)

Előfordul azonban, hogy nem áll rendelkezésre az eredeti fájl. Még ilyenkor is lehet szerencsénk, hogy néhány ügyes kattintással tudunk olyan Word dokumentumot készíteni, amely aztán biztonsággal mehet fordításra. Az a valószínűbb azonban, hogy mivel ezek a kép-szöveg átalakító programok elsősorban a dokumentum vizuális elrendezésére koncentrálnak, egy látható vagy láthatatlan formázásokkal teli, szétesett fájt fogunk kapni. Az ilyen szöveges fájlok utólagos javítása általában sok-sok szerkesztést igényel, gyakran több idő, mintha az eredeti formátumot a nulláról kezdenénk el formázgatni. Na, ebben az utóbbi esetben éri meg a dokumentum szerkesztését kérni a fordítás után. A fordítóirodában ugyanis dolgoznak ehhez értő, a lehetőségeket ismerő és villámgyorsan dolgozó grafikai szerkesztő szakemberek.

Hogyan lesz a képből szöveg?

Melyek azok a trükkök, amelyekkel PDF-ből Word dokumentumot varázsolhatunk pár kattintással? Alapvetően kétféle programot használunk. Első esetben az Adobe Acrobat Pro verziója már alkalmas mindenféle PDF-dokumentum szerkesztésére; tudunk vele automatikusan Word fájlt is létrehozni.  Érdemes azonban tudni róla, hogy bár törekszik a képek és a betűtípusok megtartására, de a szerkesztő fejével gondolkodni sajnos nem tud, így erősen ragaszkodik az egyes elemek eredeti elhelyezkedéséhez. Egyébként fantasztikus szoftver, fantasztikus árcédulával, varázsolni sajnos nem tud.

Egy másik megoldás lehet az ABBYY FineReader, amelyben nemcsak automatikus OCR (karakterfelismerés) van, hanem meg is mutathatjuk a programnak, hogy a szöveg egyes részeivel mi a célunk. Be tudjuk állítani kézzel, hogy szöveg, kép vagy táblázat az, amit látni szeretnénk. Alapvetően itt is törekszik a program a vizuális egyezésre, de figyelnünk kell az elemek sorrendjére is. Ezentúl viszont képes a formázatlan szöveg mentésére is. Ilyenkor az alapvető formázásokat (kis- és nagybetű, félkövér, dőlt, szakasz- és oldaltörés) megtartja, de minden mást figyelmen kívül hagy. Hasznos lehet, ha folyószöveget szeretnénk kapni, vagy újra szeretnénk szerkeszteni a dokumentumot.

De miért ne fordíthatnánk szétesett fájlt?

Sajnos ezek a fordítástámogató szoftverek nemcsak a már meglévő formázási, tördelési utasításokat őrzik meg, hanem nagyon sok esetben szabad szemmel nem látható formázásokat is magukkal hoznak, és ezzel csak később fogunk szembesülni, az utolsó utáni pillanatban.

Gondoljunk csak bele, hogy egy adott helyre szépen beigazgattuk a szöveget sor- és hasábtörésekkel, majd amikor az egyik nyelvű szöveg helyébe lép a másik nyelvű, megváltozik a karakterek száma is, és már nem illeszkedik az adott helyre a szövegünk. Itt lép be a grafikai szerkesztő (DTP-s szakember) ismételten a folyamatba. Így a grafikai szerkesztés és tördelés után az eredetihez nagyon hasonló dokumentumot tudunk átadni a megrendelőnek.

A szépség nem minden!

Előfordul, hogy a megrendelőnek nincs szüksége szépen szerkesztett célnyelvi fájlra, mert csak a szöveges tartalomra kíváncsi. Sőt, esetleg valamilyen technológia használata miatt zavarja is a formázás. Ilyenkor jó megoldás lehet fordítás után a formázatlan folyószöveg átadása.

A forrásnyelvi dokumentumból a fent leírt szerkesztési technikákkal kinyerjük a formázásoktól mentes, tisztán szöveges tartalmat. Ezt minimális formázással (a tartalom megértését segítő) folyószöveggé alakítjuk, és a már felesleges tördeléstől mentes, tiszta Word fájlt fordítjuk a kért nyelv(ek)re. A fordítás után formázásoktól mentes, de jól olvasható, szöveges dokumentumot tudunk átadni a megrendelőnek.

 

És mi a helyzet az okmányok fordításakor?

Sokszor felmerül kérdésként a fordítást megrendelőben, hogy a lefordított okirat és okmány ugyanúgy néz-e majd ki, mint az eredeti. Kérdésesek a különböző igazolványok, bizonyítványok, egészségügyi dokumentumok. Az ilyen dokumentumokat legtöbbször hivatalos vagy hiteles tanúsítvánnyal együtt kéri a megrendelő.
A fordítóiroda az okmányokat általában szkennelve vagy fényképként kapja meg. Az ilyen hivatalos dokumentumok esetében szerencsére nem lényeges az adott dokumentumra jellemző díszítőelemek megtartása. Itt a tartalom az elsődleges, így az elrendezésében az eredetit követő, de szerkeszthető formátum kialakítására törekszünk. A fordítás mellé adott tanúsítvány pedig azt igazolja, hogy a fordítás tartalmában hűen követi az eredeti okiratot.

Ha a fordítandó okmányról csak fénykép áll a megrendelő rendelkezésére, az sem baj, csak ilyenkor a fordításkor sok adatot kézzel gépelve kell átvezetni a fordítás során. Mindenképp sokat segít, ha a fotó jó minőségű, esetleg szkennerrel készül. A dokumentumok ügyes fotózásáról ebben a cikkben írtunk néhány praktikus tanácsot.