Ha kiadványszerkesztő szakember segítségét kérjük, érdemes előre tisztában lennünk ezzel a listával.
Akinek csinos kiadványra van szüksége, előbb-utóbb kiköt egy grafikai szerkesztőnél. Még ha nem gondolkodik is azonnali megrendelésen, hanem csak tájékozódni szeretne, felmérni az árakat és a határidőket, akkor is érdemes néhány alapvető dolgot végiggondolnia előre.
A grafikai szerkesztő (más néven DTP, desktop publishing, kiadványszerkesztő) szakember ugyanis olyan kérdéseket fog nekiszegezni, amelyeket kapásból nem biztos, hogy meg tud válaszolni. A Villámfordítás Fordítóirodában már sokszor megéltük ezt a helyzetet, amikor az ügyfelünk a fordítás után vagy amellett szerkesztés iránt is érdeklődött. Az alábbi listával tehát a gondolkodáshoz és a felkészüléshez szeretnénk segítséget nyújtani.
#1 Mi lesz a készítendő „dolog” célja?
Plakát, prospektus, leporelló, logó, kép, szórólap, műszaki rajz készül? Ha a kulcsszó elhangzik, az máris kiindulási alapot jelent. Innentől a tapasztalt projektvezető vagy grafikus már simán vezet a kérdéseivel. Aki nem tudja, hogy van-e szakmai neve a kívánt megoldásnak, nyugodtan írja körül, hogy mire használná a kiadványt, hogy néz majd ki.
#2 Ki lesz-e nyomtatva?
Érdemes a szerkesztés előtt tisztázni, hogy a kiadványt milyen célra szánjuk. Fontos-e, hogy ténylegesen kézbe fogható legyen, vagy csak online szeretnénk terjeszteni/megmutatni.
a) Ha nyomtatásra kerül sor, ki egyeztet a nyomdával?
Amennyiben szeretnénk a kezünkbe fogni a kiadványunkat, érdemes tisztázni, hogy a nyomdával való megegyezés után ki lesz az, aki a továbbiakban egyeztetni fog velük. Legyen a megrendelő az, aki dönt, vagy inkább a fordítóiroda projektvezetője? Érdemes olyat választani, aki szakmailag képben van a nyomdai kifejezésekkel, elvárásokkal, és egyből tud reagálni az esetlegesen felmerülő problémákra, hogy ne kelljen „fordítani” a nyomda és a kapcsolattartó között. A szakértő kapcsolattartó a technikai egyeztetések zömét elvégzi, így csak a lényegi változtatásokat kell a megrendelővel megbeszélnie.
b) Ha nem kell nyomtatni, milyen felületen fog megjelenni?
Célszerű előre meghatároznunk az online kiadványok megjelenési felületeit (Facebook, Instagram, weboldal, YouTube stb.), mivel az egyes platformoknak egyedi elvárásai vannak a grafikát illetően. Más méretű például a Facebook-borító és -profilkép, a YouTube-borítókép stb.). Ezekről elég előre tájékoztatni a grafikai szerkesztőt, ő tudni fogja, hogy milyen méretezést használjon.
#3 Hány oldalas lesz a kiadvány?
Nyomtatott kiadvány esetében csak páros oldalszám lehet, mivel az üres oldal is számít (gondoljunk csak bele, hogy egy lapnak mindenképpen két oldala van, tehát nem lehet páratlan az oldalszám). Lehetőleg legalább néggyel osztható számra tervezzünk, ez csökkenti a nyomdai költségeket, mivel a nyomda ívekben számol. Egy ív 16 A4-es oldal, ezt kétszer felezve jutunk a négyes számhoz. Azért érdekesek ezek a számok, mert nem mindegy, hogy a papíríveken hány oldalt tudnak elhelyezni, és mennyi lesz a veszteség, amely a kért oldalméret és az azt befogadó töredék ív különbségéből adódik. Ez jelentősen befolyásolja a nyomtatási és papírköltséget.
#4 Mekkora méretű lesz a kiadvány?
Akár online, akár offline (nyomtatott) kiadványról beszélünk, fontos meghatároznunk az oldal/kép méretét. Nyomtatott dokumentumok esetén költséghatékonyabb valamilyen szabványméretet választani (például A4, A5, francia boríték stb.), de lehetőség van egyedi méretek és formák megvalósítására is – ez már csak a nyomdai lehetőségek és pénz kérdése. Ennél a pontnál elgondolkodhatunk már a papír minőségén vagy egyedi megoldásokon is (aranynyomás, kötési megoldások, dombornyomás, valamilyen lyukasztás a kiadvány lapjain stb.).
#5 Vannak-e hozzá képek?
Érdemes külön átgondolni a képek használatát. Törekedjünk minél jobb minőségű képek beszerzésére, mert a grafikus bármilyen kompakt formát létrehozhat belőlük, de kicsi képből nagyot „varázsolni” nem tud. Mivel a képeket egyesével fel kell dolgozni nyomdai szempontból, nem mindegy, hány képet tartalmaz a tervezett dokumentum. A képek felhasználási jogait is ellenőrizni kell, mert általában más jogosultság kell a nyomdai terjesztéshez, mint az online megjelentetéshez vagy a belső használathoz.
Nagyon fontos a képek minősége, főleg egy látványos, színes kiadvány esetében. A felbontás nyomdai mértékegysége a dpi (dots per inch, azaz az egy hüvelykre eső képpontok száma). A nyomda a képek esetén 300 dpi felbontással dolgozik szívesen, míg például a normál számítógépes monitorra már a 72 dpi is tökéletes.
Ha nincs elég nagy felbontású képünk, mentsvárat jelenthet a képek kisebb méretben való megjelentetése, mert a kicsinyítés lehetőséget ad a felbontás növelésére. Ha teljesen tanácstalanok vagyunk, gondoljuk végig, hogy mekkora méretben, milyen felhasználásra szánjuk a képeinket, és kérjük grafikus szakember segítségét.
#6 Van-e plusz elvárás a képekkel szemben?
Ha a felbontásokkal/képméretekkel minden rendben van, nézzük meg, hogy a kép egyéb szempontok alapján megfelel-e az elvárásainknak. Kell-e retusálni? Érdemes-e javítani a színeken? Szükségünk van-e montázsra? Akarunk-e kivágni valamit a képből? Szeretnénk-e lecserélni a hátteret? Vágyunk-e valamilyen filterre/effektre a képünkön? Ha céges logóról van szó, jó, ha valamilyen vektorgrafikus formátumot kap a grafikus, amelyet később minőségvesztés nélkül, szabadon tud majd méretezni.
#7 Van-e a cégnek kötelező szín-/betűtípus-protokollja?
Már ismerjük a kiadványunk összes paraméterét, megvan a szöveg, és a képek is szuperek. Tudjuk, hogy mit akarunk, nem árt azonban egyeztetni a megrendelő cég protokollját a grafikai szerkesztővel. Lehet, hogy vannak olyan kötelező előírások, amelyekhez tartania kell magát, például a cég színkódjához, betűtípusaihoz, logóhasználatához. Ha a megrendelőnek van saját arculati kézikönyve, a kézikönyv útmutatását a grafikai szerkesztő figyelembe veszi.
#8 Milyen fájlban, milyen formátumban szeretné átvenni a megrendelő a kész dokumentumot?
Amennyiben mindent egyeztetett a kiadvány megrendelője és a grafikai szerkesztő, szenteljenek néhány szót az átadás mikéntjére is. Milyen fájlformátumokban lesz szükség a kiadványra? Érdemes előre egyeztetni, hogy a grafikus a szerkeszthető forrásfájlt is átadja-e, amit esetlegesen később tudunk módosítani, vagy csak a kész fájlokat (PDF, JPG, TIFF stb.), amelyeket nehéz elrontani, de elegáns módon már nem szerkeszthetők.
A Villámfordítás Fordítóiroda a kiadványok teljes körű elkészítését vállalja, amibe beletartozik a grafikai szerkesztés is. A grafikai szerkesztés néha a fordítás után, néha pedig attól teljesen függetlenül történik, de mindenképp könnyebbséget jelent a megrendelőnek, hogy a teendők egyetlen kézben maradnak. A technológiai folyamatok szakemberei így nem mutogatnak egymásra a problémák esetén, hanem együtt dolgoznak azon, hogy az eredmény a megrendelő céljaihoz illeszkedő megoldás legyen.
