Szerző: Bálint András, K+F munkatárs | 2022.08.11
Többet fogunk adózni, kevesebb pénzünk marad, ezért meg kell emelnünk a szolgáltatási díjunkat - ez tűnik az egyetlen kiútnak a KATA-s adózók számára, akik alól szeptemberben kirántják a szőnyeget. De vajon mennyivel érdemes emelni szabadúszó fordítóként vagy tolmácsként? És mi legyen az inflációval?
A fordit.hu egykori alapítójaként és a nagyon sok szabadúszó fordító partnerrel dolgozó Villámfordítás közgazdász munkatársaként rengeteg kérdést kaptam KATA-s ismerőseimtől az elmúlt időszakban. A nyelvi szakemberek szerették a KATA-t, és a „legyilkolásakor” a gyász fázisai jelentek meg a baráti körében: tagadás, harag, alkudozás, jelenleg pedig a depresszió. Én most az ötödik fázisra szeretnék fókuszálni, ami az elfogadás. Elég sok sz@r történt már a fordítókkal az utóbbi évtizedekben, mindenből kijöttünk, ezt is túl fogjuk élni.
Körülöttünk másnak is nehéz most, ezért fel sem merül bennem, hogy “nyertes stratégiát” javasoljak, amivel majd a fordítók és tolmácsok keveredhetnek ki győztesként mindebből. Ezen a ponton nem háborús narratíva kell nekünk, hanem élhető kompromisszum, amelyben mindenki megtalálja magának a jót.
Előrebocsátom az egyik legfontosabb tanulságot, hogy az is elérje, aki nem olvassa végig az alábbi - a KATA adó eltörlésére összpontosító - fejtegetést: el kell kerülnünk, hogy támogassuk a mohóságinfláció jelenségét, tehát azt, hogy többet emelünk az áraikon, mint amennyit a költségeink indokolnak. A mohóságinfláció (greedflation) egyik jellegzetes eredménye az ár-bér spirál, amelynek a letörésébe minden állampolgárnak bele kell tennie a pénzét. Az inflációnak sajnos nem tudunk ellentartani azzal, hogy mi is árat emelünk; ez csak olyan reakció lenne, mint amikor a szomjazó hajótörött iszik a tengervízből.
Az infláció mindenkit érintő közös veszteség, amelyből sajnos mindenkinek be kell nyelnie valamennyit. Vagy legalábbis be illik. Ha Sanyi a vízszerelő mostantó kétszer annyit kér a munkájáért, mint korábban, mert a saját bőrén úgy érzi, hogy minden sokkal drágább lett, az interneten pedig azt olvassa, hogy rajta kívül mindenki milliókat keres, akkor kellemetlen helyzetbe hozza Marika néni iskolai tanárt, aki nem tudja megtenni, hogy kétszer annyit fizet, mert neki se fizet senki többet. Lehet, hogy Sanyi okos, de én nem leszek olyan, mint Sanyi. Tudom, hogy az inflációt nem mi okoztuk, de én még hajlamosító tényező sem szeretnék lenni benne. Hát ennyit az inflációiról előre.
Mi történt?
A fordítók és tolmácsok többségét fájóan érinti a 2022-es KATA törvény, amely vagy élhetetlen helyzetbe, vagy a vállalkozásunk átalakítására kényszerít bennünket. A főtevékenységként fordítással foglalkozó egyéni vállalkozók vagy az egy-két személy szolgáltatásait kínáló betéti társaságok számát 2022-ben 5 000 főre becsülte a fordit.hu – tehát körülbelül ennyi ember (és családjaik) gazdálkodása borul fel a fordítási iparágban a döntéshozók váratlan tollvonása következtében. Ezenfelül a fordítóirodák népes táborát és a kapcsolódó iparágakat is bántja a változás, és ha hosszabb időszakot vizsgálunk, akkor mindennek a hatása ugyanúgy be fog szivárogni a gazdaság legmélyebb bugyraiba, mint például az üzemanyag árának emelkedése. De ennyire még ne rohanjunk előre!
A KATA alkonya - fotó: Beták Patrícia, a nagy bejelentés utáni civil rendezvényen a Parlament mögött
A nagy kérdés: mennyivel emeljek árat?
Az, hogy áremelésre lesz szükség, nem kérdés már. Mindjárt jön a többletteher, és már egy ideje itt a magas infláció. A szükséges áremelés kiszámításához azt kell tudnunk, hogy a vállalkozásunk adóterhe eddig mennyi volt és a jövőben mennyi lesz. De mielőtt erre rátérnénk, nézzük meg azt is, hogy miért jó és miért rossz árat emelni!
Árat emelni azért jó, mert a korábbinál több pénz jön be, így az adók után is több marad. Dolgozni viszont nem feltétlenül kell többet, így a munkánk pénzbeli értéke nő, jobban megéri csinálni. Az már más kérdés, hogy ezt az előnyt elviszi majd az új adó, azaz az áremelés haszna másnak lesz jó, nem nekünk. Itt jegyzem meg, hogy sok ember – közöttük én is – kifejezetten szeretne adózni, jó sokat, de legalábbis méltányosan, ha biztosítva látná, hogy abból a pénzből nem stadion, templom és nyaraló épül, hanem helyette iskola, kórház és út.
Az áremelés lehet rossz is! Ha nő valaminek az ára, akkor ezzel párhuzamosan csökkenni fog a kereslete. Drágább fordításból kevesebbre lesz igény. Ráadásul a fordítás árrugalmasságát nem ismerjük pontosan, így nehéz előre megmondani, hogy a magasabb áron hatalmas lesz-e a keresletben a visszaesés, vagy csak aprócska. Amíg ezt nem tudjuk, addig feltételezzük azt, hogy a kereslet és az ár pont fordítottan arányos, azaz 1% áremelés épp 1%-kal kevesebb megbízást jelent. 30% pedig 30%-ot, tehát könnyen úgy járhatunk, hogy a saját X-ünket megszorozzuk, majd elosztjuk 0,3-mal, végül pedig megkapjuk ugyanazt.
A fordítóirodák például nem véletlenül fizetnek kevesebbet a fordításért és tolmácsolásért, mint a közvetlen ügyfelek. Egyik fő feladatuk a szolgáltatások értékesítése, és a fentiekből következően tudják, hogy azt lehet jól eladni, ami nem túl drága. Ha drága, akkor abból kevesebb fogy, ők pedig az árrésből élnek. Állandó munkatársaik vannak, akiknek akkor is van fizetése, ha történetesen kevesebb a munka, így a mennyiség csökkenése a fordítóirodákon csapódik le először – majd körülbelül 24 óra spéttel a szabadúszó fordítókon és tolmácsokon! Mindezzel csak azt akarom hangsúlyozni, hogy az olcsó munka még mindig jobb, mint a semmilyen. A keveset a jövőben mindig lehet növelni, a nullát viszont hiába szorzom…
Az első tüntetés napján - fotó: Szűcs Judit szakfordító (Katharina Kellig közvetítésével)
A KATA költségei
Mondjuk azt, hogy most egy 500 000 Ft havi bevételű szabadúszó fordító vagy tolmács költségeit fogjuk kiszámolni (az országos átlagkeresetet 2022-ben a kutatók vérmérséklettől és politikai hovatartozástól függően 400-500 ezer bruttó forintra taksálták). A KATA-s vállalkozások döntő többsége eddig 50 000 Ft-ot fizetett havonta. Itt volt persze a lehetőség a 75 000 Ft-os befizetésre is, ezzel azonban valószínűleg az emberek 0.00000001%-a élt (friss, hivatalos adatot nem találtam). Ezenkívül előfordult olyan szerencsés vállalkozó is, akinek már volt munkaviszonya egy másik vállalkozásban, ahol megfizették utána a közterheket, így neki már csak 25 000 Ft-ot kellett havonta kicsengetnie. Hasonlóan szerencsés helyzetben voltak az utóbbi pár évben a nyugdíjasok és diákok is, hiszen a biztosítotti jogviszonyuk már eleve rendezett volt.
Számoljunk tehát egységesen 50 000 Ft KATA adóval! Ehhez az utóbbi évben körülbelül 1% iparűzési adó (vagy egyszeri 50 000 Ft-os, tavaly és idén csak 25 000 Ft-os átalány) társult. Sok KATA-snak van könyvelője vagy azt helyettesítő megoldása, legtöbb esetben szintén évi cirka 50 000 Ft-os tétel. Így összesen az előbb feltételezett 500 000 Ft-os havi, azaz 6 millió forintos évi bevételhez 700 000 Ft adó-, járulék- és adminisztrációs költség társult. Ez sajnos a jövőben megváltozik. De ejtsünk még szót az 5-10%-nyi nyugdíjjárulékról is!
KATA és a nyugdíj
Ne feledkezzünk meg arról, hogy a KATA-s vállalkozók az 50 000 Ft választásával gyakorlatilag lemondtak az “állami” nyugdíjuk egy részéről. Ha például a havi számlás 500 000 Ft helyett bruttó 500 000 Ft bért kaptak volna, akkor a mai nyugdíjszámítási sejtések szerint fél emberöltővel később kb. 250 000 Ft-nak megfelelő nyugdíjra lennének jogosultak. Ha egy vállalkozás 2022-ben Magyarországon 500 000 Ft-os bérkerettel foglalkoztatja az alkalmazottját, akkor abból kb. 440 000 Ft bruttó bért tud fizetni, ami nettóban kb. 290 000 Ft, nyugdíjban pedig kb. 230 000 Ft. Mivel a KATA alacsony összege idén csak 54% szolgálati időnek számított, ezért a jelenlegi nyugdíjszámítási táblázatok kb. 25%-kal alacsonyabb ellátást jósolnak a KATA-s időszakra. És nem a 250 000 Ft-hoz képest, hanem a minimálbér után járó nyugdíjhoz képest. E hatás ellen a KATA-sok tudatos megtakarítással, például havi fix összeget félretéve tudnak védekezni. Az alacsony KATA adónk ugyanis nem tartalmazta a mások által megfizetett 6-10%-nyi nyugdíjjárulék összegét. Ha például 10 éven át havi 25 000 Ft-ot bankba tesznek, akkor a nyugdíjukat ugyanilyen időszakra, ugyanekkora összeggel kiegészíthetik a jövőben. Ha a KATA költségeit kiegészítjük az így évente félretett 300 000 Ft-tal, akkor a fenti kiszámolt 700 000 Ft-tal együtt 1,0 millió forintos éves költséget kell feltételeznünk.
Miért pont 25 000 Ft-ot tett (volna) félre a legtöbb KATA-s? Talán mert ennyi volt a különbség az ajánlott 50 eFt-os és 75 eFt-os KATA között. Vagy azért, mert ez volt a szokásos 10% nyugdíjjárulék fele. Esetleg más miatt. A jövőtől félő KATA-s valószínűleg ennek a háromszorosát tette félre, a megtakarítás nélküli kényszervállalkozó pedig semmit. Mi számoljunk tovább az átlaggal, de legyünk tudatában, hogy a KATA adó és az átalányadó között különbség van abban, hogy az utóbbi magasabb nyugdíjat és egyéb szociális ellátásokat nyújt. Ha mindkettő ugyanannyiba “kerülne”, akkor mindenki az átalányt választaná.
Vajon ki jár jobban?
Az átalányadó költségei
A szabadúszó fordítók döntő többsége átalányadós lesz. Nagyon sok lehetőség merült fel az utóbbi időben, amellyel el lehetne kerülni az átalányadó magas rátáját és bonyolult bevallását, de a legtöbbünk arra jutott, hogy még mindig az átalányadó a legkevésbé fájdalmas. Lehetne persze cégünk Szlovákiában vagy Ausztriában, amelyből alacsony adóval vehetünk fel pénzt, és persze költségelszámolásos vállalkozást, KIVÁ-s adózást vagy a frissen belengetett EKHO átalányadót is választhatunk. Találhatunk egy másik vállalkozást (palimadarat vagy havert), aki munkaviszonyba vesz fel bennünket, és kifizeti a közterheinket minimálbér után, vagy akár abba is hagyhatjuk a szabadúszást azzal, hogy ez az egész így már nem is éri meg, de legalábbis nem elég jószagú tevékenység többé. Mégis, legtöbbünk az új KATA törvény által kijelölt úton indul majd el, és leadja a nyilatkozatát, hogy 40%-os átalányadót szeretne fizetni 2022 szeptembertől.
Legtöbbünknek nem lesz más állása, ezért főállásban leszünk vállalkozók. A terveinket befolyásolja az is, hogy fordítóként vagy tolmácsként nem állíthatjuk, hogy szakképzést nem igénylő munkát végzünk, tehát nem a minimálbér, hanem a bérminimum alapján kell majd kiszámolnunk a járulékainkat. (Itt most a számítás részleteit nem taglalom, mert tele van az internet átalányadó-kalkulátorokkal, én például a Billingo átalányadó-kalkulátorát használtam.) Az éves adófizetési kötelezettségünk évi 6 millió forint bevétel után 1 460 500 Ft lesz, amihez szintén 1% iparűzési adót számítunk (50 000 Ft). A könyvelés egy kicsit drágább lesz, legalább évi 120 000 Ft, de ennek a duplája sem elképzelhetetlen. Ezekkel együtt a havi adóterhünk kb. 136 000 Ft lesz. Figyelembe vettem ehhez természetesen az évi 1,2 millió forint adómentes kvótát is, ezzel együtt ennyi a havi átlag.
Jövőre 12%*-kal több lesz! Maradhat?
A KATA adó-, járulék- és adminköltsége évente 700 000 Ft, de a kieső nyugdíj pótlására 0,3 milllió forint volt, ami miatt a teljes 6 millió forintból 5,0 millió maradt az egyéni vállalkozó zsebében. Az átalányadózó terhei kb. 1 630 500 forintra rúgnak majd évente, így neki a 6-ból csak 4,37 milliója marad. Ha azt szeretné, hogy továbbra is ugyanannyi maradjon, mint a KATA adózás alatt, akkor körülbelül 6,72 millió forintot kell számláznia a jövőben. Tehát a korábban 6 millió forintra rúgó számláit 12%*-kal kell megtoldania, hogy ugyanúgy a pénzénél legyen. Infláció nélkül.
Mikor emeljem a díjamat?
Szerencsére a fordítókat és tolmácsokat a havi 500 000 Ft-os feltételezett átlagfizetés esetén (és ebből 300 000 Ft jövedelmet feltételezve) az 1,2 millió forintig érvényes adómentesség miatt négy hónapig nem érinti élesen a változás, bár az adóterheik kb. 36 000 Ft-tal ebben az időszakban is megnövekednek. Ez azt jelenti, hogy 2022 szeptemberétől december végéig, illetve 2023 januárjától április végéig csak ez a tétel és a könyvelő magasabb számlája terhel majd bennünket, összesen havi kb. 46 000 Ft (hacsak addig ki nem talál valaki egy automata könyvelőt). Nyolc hónapig ennél többre nem nagyon kell számítanunk. Sőt, ebben az időszakban már a magasabb nyugdíjjogosultságot “élvezzük”, azaz a KATA miatt nem kell a 25 000 Ft-ot félretennünk, mint a fenti példában. Természetesen a valóságban kell, de legalábbis érdemes, sőt, többet is, de most maradjunk a példánknál! 2023 májusától lejár az 1,2 millió forintos adómentes rész, és ránk nehezedik majd a teljes új adóteher.
Infláció is van! Emeljek többet 12%-nál?
Az áremelkedés az infláció hatására történik, és az infláció az áremelkedés következménye. A kereslet és kínálat szokásos hatásain túl tehát az infláció képes önbeteljesítő jóslatként is viselkedni és pánikot okozva “elszállni”. Mindannyiunk érdeke, hogy ne pánikoljunk, és hideg fejjel álljunk ehhez a kérdéshez. Igen, mindenkinek meg kell élnie valamiből, de ha mindenki azt mondja, hogy árat emel, akkor egy hatalmas áremelkedési spirál alakul ki, amely visszaköszön majd az összes terméken és szolgáltatáson. Begyűrűzik. A költségek emelkedésén túli áremelés természetesen jó lesz az értékesítési lánc végén álló vállalkozónak, de azt tudia kell, hogy azt a költséget a lánc másik oldalán állókkal fizetteti majd meg, akik a keresletük azonnali csökkenésével fognak reagálni. A mérsékelt emelés hívei valószínűleg meg tudják majd őrizni a keresletet a saját munkájukra, és így összességében versenyelőnyre tesznek szert.
Az infláció sajnos nem zéró összegű játszma, mint amit eddig csináltunk a fordítási piacon. Amit eddig az egyik fél elköltött, azt a másik megkereste. Na, ennek sajnos vége, az infláció benyeli a keresetet, a másik fél pedig legközelebb már csak többet költhet. A nyugdíjra szánt megtakarítás hasonló sorsra jut. Szóval mindenki annyit emeljen a saját díján, amennyivel ő maga szeretne többet fizetni a lakásáért, autójáért, fagylaltjáért. Tudom, hogy kegyetlenül hangzik, de most ez van. Ahogy az elején írtam, ez most nem a győzelemről szól.
Esti séta a körúton - fotó: Zsinka Juli, fordító
Mi történik 2023-ban?
Magasabb lesz a minimálbér, aminek örülni is fogunk meg nem is. Jó lesz, mert a jövedelem adómentes része is magasabb lesz, tehát a 200 000 Ft-os minimálbérnél az 1,2 millió forint adómentes rész 300 000 Ft minimálbérnél már 1,8 millió forint. Viszont a járulékokat is az új minimálbér után kell majd fizetni… ez újabb szívást jelent majd az egyéni vállalkozóknak és cégeknek egyaránt.
A közhangulatra rezonáló fülbevaló - fotó: Pósfai Ilona, fordító
Verseny van! Emeljek kevesebbet 12%-nál?
A magyar fordítók karakterenkénti és szavankénti díjai elmaradnak a leggazdagabb országok hasonló díjazásától, ezzel minden szakember tisztában van. Itthon olcsóbb a fordítás, és talán ezzel összefüggésben a szokásosnál lassabban hódít teret a gépi fordítás. Ezt a magyar vonást nem érdemes éltetni, hiszen évtizedek óta dolgozik rajta a szakmánk, hogy a bérszintjét növelhesse.
Ha a költségek elkerülhetetlen módon növekednek, akkor azt a szakembereknek érvényesíteniük kell, nem nyelhetik le. Aki nem emel árat, az rövid távon versenyelőnyre tesz szert, hiszen azonos minőséget feltételezve az ő munkáját fogják nagyobb arányban választani a megbízóik. Ugyanakkor ez a versenyelőny nem tesz jót a közös piacunknak, és az árát megint csak az olcsón dolgozók kevesebb munkához jutó kollégái fizetik majd meg a jövőben.
Lehet tehát az árakat növelni és csökkenteni is, lesz is hatása, de a költségeket fedező részen innen és túl ne hivatkozzunk a KATA törvényre, hiszen ez már a saját árazásunk. A számításunkban figyelembe vettünk egy bizonytalan tényezőt, a nyugdíjat. Azt feltételeztük, hogy ezt a kockázatot a KATA-s vállalkozó rendszeres havi 25 000 Ft félretételével kezelte. Ha nem tette volna, akkor az adóemelés hatása kb. 19% lenne, viszont az összehasonlítás aránytalanná válna (mint egy kiadó szobát összevetni a félpanziós ellátással).
TLDR?
Akkor most röviden: azt javaslom, legtöbben fogadjuk el az átalányadót. Ettől még utálhatjuk a helyzetet, szavazhatunk a kitalálói ellen, kimehetünk az utcára, de közben mozgásban kell tartanunk a piacot is, a doksik nem fordulnak le maguktól. Úgyhogy mindenki érzése szerint emeljen az árain, többet vagy kevesebbet 12%-nál. És igen, igaz a hír, szükségünk lesz könyvelőre is. Az inflációt pedig próbáljuk együtt, átgondoltan kezelni, mert ez lényegesen érzékenyebb kérdés annál, mint amikor a kocsmában rácsapunk a számlára 10% jattot. Ráadásul most mi vagyunk a pult másik oldalán.
***
Köszönöm a kataklizma-fotókat Zsinka Julinak, Beták Patríciának, Pósfai Ilonának és Katharina Kellignek!
* Ez egy szám, ami egy képletből kijött, semmi több. Nem gondolja senki, hogy "one size fits all". Ez az írás azért született, hogy a sok jogos kérdésre - segítő szándékkal - választ adjon.
