Fordítóiroda
NYITVA vagyunk! Koronabiztos irodában fogadjuk.

Attól függ, mire akarjuk használni a megírt, esetleg más nyelvre fordított szöveget. A PDF-ben vagy nyomtatva terjesztett doksik esetében általában megéri.

Szélesebb körben akarjuk terjeszteni dokumentumot, vagy csak belső használatra kell?

 

Ha csak cégen belül, kisebb csoporttal szükséges ismertetni a dokumentum szövegét, esetleg előadáshoz vagy szakdolgozathoz van igény az adott szöveg fordítására, nem feltétlenül szükséges, hogy a célnyelvi fájl szakszerű és esztétikus formázást kapjon, hiszen csak a szövegre van szükség. Ekkor megfelelő lehet a folyószöveg is.

Ha azonban valamilyen klasszikus értelemben vett kiadványról van szó (újság, könyv, brosúra, bemutatófüzet, nem mozgóképes reklámanyag stb.), legyen az online vagy offline felületre szánt verzió, lényeges a kinézet. Ilyenkor érdemes profi kiadványszerkesztő programokhoz nyúlni, hiszen számos olyan funkciójuk van, amely megkönnyíti a szerkesztést, illetve a klasszikus és a modern tördelési szabályoknak megfelelő formázást.

Ha a kiadvány nyomdába kerül, semmiképpen nem lesz jó egy Wordben készült fájl, a nyomda ugyanis nem fogad bármilyen típusú dokumentumot, csak a nyomtatásra előkészítettet. Érdemes még a tervezési folyamat előtt egyeztetni a nyomdával, lehetőség szerint többel is, mivel az is előfordulhat, hogy a kiszemelt nyomda nem is vállalja az adott dokumentumtípus gyártását (mondjuk nincs keménytáblás könyv gyártására alkalmas gépük, vagy nincs olyan kötészeti megoldásuk, amilyet szeretnénk).

A nyomdáknak általában pontos elvárásaik (és útmutatóik) vannak a dokumentumok szerkesztését illetően (milyen kifutóval, vágójellel, színre bontással dolgoznak, milyen méretű kiadványok gyártását vállalják stb.). Ha nyomdához kell alkalmazkodnunk, mindenképpen szükség lesz kiadványszerkesztő (DTP-s, grafikai szerkesztő) szakemberre.

A tojásból még lehet rántotta és csirke is, de a rántottából már csak reggeli...

Előfordul, hogy a forrásnyelvi dokumentumot egy grafikus vagy kiadványszerkesztő szakember készítette a nyomdai paramétereknek megfelelően, így hozta létre a fordításra küldött PDF-et, de a célnyelvi dokumentumra is ugyanezeket a szempontokat figyelembe véve lesz szükség. Ilyenkor több lehetőség adódik:

  • Az egyik, hogy a forrásfájlt az eredeti (kiadványszerkesztő programban, általában InDesignban készült) formátumban kérjük el a megrendelőtől – ez költségkímélő és időtakarékos megoldás –, és a fordítás után ugyanolyan beállításokkal mentjük a PDF-et, immár a célnyelven.
  • A másik, hogy ha a forrásnyelvi dokumentum csak PDF-formában áll a megrendelő rendelkezésére, de a célnyelven is nyomdába szeretné küldeni, szükséges lesz a fájl reprodukálása (újjáépítése) kiadványszerkesztő programban. Ehhez elengedhetetlen a betűtípusok meghatározása, figyelembe véve az egyes nyelvekből adódó karaktereltéréseket, és a betűtípusok karakterkészletét. Kellenek hozzá a képek, a lehető legjobb felbontásban. Illetve szükség lesz a nyomda által elvárt paraméterek ismeretére is. A PDF-ből nyomdakész dokumentum létrehozása tehát sokkal költségesebb és időigényesebb folyamat.

Mi a helyzet az ábrákkal?

Ha a fordítandó PDF-dokumentum képeket vagy ábrákat tartalmaz, érdemes őket külön megvizsgálni. Ha csak képaláírások vagy magyarázatok tartoznak hozzájuk, viszonylag könnyű dolgunk lesz. Ha viszont valamilyen műszaki ábráról, kezelőfelület bemutatásáról, beszerelési útmutatóról, folyamatábráról van szó (tehát olyan esetekben, amikor a képeken/ábrákon szöveg is található), komolyabb döntések állnak előttünk.

  • Előfordulhat, hogy a leginkább gazdaságos megoldás, ha ezeket az ábrákat lábjegyzettel vagy magyarázó szószedettel látjuk el. Utóbbi esetben egy kétoszlopos táblázatot helyezünk el a kép alá, és mint egy szótárfüzetben, az egyik oszlopban feltüntetjük a forrásnyelvi kifejezéseket, a másikban pedig a célnyelvieket.
  • Ha a lábjegyzet vagy a magyarázó szószedet nem jó megoldás, az ábrát szövegdobozokkal láthatjuk el. A szövegdobozok használatakor viszont egyesével ki kell nyerni a szövegrészeket az eredetiből, vagy be kell írni a forrásszöveget kézzel. Sok ábra esetében ez nagyon időigényes folyamat lehet, és a hiba kockázata is emelkedik. Ez azért is érzékeny pont, mert az automata OCR-programok nem kezelik ügyesen a szövegdobozokat, így az esetek nagy részében a grafikai szerkesztő szakembernek kell újraépítenie őket.
Tipp
Minden esetben a legjobb megoldás, ha megvan az eredeti, szerkeszthető formátum.

Nem csak a képekről kell döntést hozni

A különböző képeken és ábrákon túl a táblázatok és a diagramok is megnehezítik a PDF-ek átalakítását. A diagramokat tulajdonképpen értelmezhetjük ábráknak is, ahol valamilyen képi és szöveges megoldás együttese érvényesül, így minden igaz rá, amit az előző bekezdésben megismertünk.

A táblázatok esetében az a legnagyobb kihívás, hogy a szerkesztőprogramok nem feltétlenül tudják visszakövetni a szemmel logikusan látható cellaegyesítéseket vagy -felosztásokat. Gyakori, hogy az OCR-program az egy cellán belül lévő összes sort külön cellába helyezi. Ilyenkor nem marad más megoldás, mint mindent értelemszerűen ellenőrizni, és egyesével, kézzel javítani, vagy a legtöbb esetben inkább elölről kezdeni.

Összefoglalás: A fordítóiroda szakemberei segítenek eldönteni, hogy a fordítás után érdemes-e grafikai szerkesztést is kérni. Ha igen, a fordítóiroda szakemberei ezt vállalják, és a szerkesztés díja óradíjban kerül meghatározásra. Ha szerkesztés szükséges, minden esetben érdemes az eredeti szerkesztőprogram eredeti fájljait átadni a szerkesztőnek, mert a fájlok hiányában csak egyetlen lehetősége marad: újraépíteni minden grafikai elemet. A fordítóiroda munkatársai a teljes folyamatban segítik és tanácsokkal látják el a megrendelőt.

A tanácsokat megfogadni nem feltétlenül szükséges, de mivel nem kerülnek semmibe, mindenképpen érdemes őket meghallgatni.